A cirkusz világa a festők vásznain • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

A cirkusz világa a festők vásznain

 

Ötödik rész: Látszat és valóság – Aba-Novák Vilmos cirkusza

 

„Földön járok, szemem a térben kutat, felfelé nézek.”
(Aba-Novák Vilmos)

 

Aba-Novák Vilmos

 

 

Ki ez a barbár zseni?” – kiáltott fel Pablo Picasso az 1937-es párizsi világkiállítás zsűrielnökeként, amikor a kicsomagoláskor megpillantotta Aba-Novák képeit.

Ki is ez a „barbár zseni”? Idézzük fel rövid önéletrajzát: „Születtem 1894. márc. 15-én Budapesten. Középiskolai érettségi (reál) után 1912-ben a Rajztanárképző Főiskolán, két év elvégzése után 1914-ben kitört a háború. Bevonultam. 1918 őszén leszereltem. Nem lévén akkor se pénzem, se műtermem, a József Műegyetemen, a rajzi tanszéken tanársegédi állást vállaltam. 1919-ben télen kezdtem rajzolni és festeni autodidakta módjára. Mindent újra elölről kezdve. Amit 1912-14-ig a Rajztanárképző Főiskolán elsajátítottam − a Székely Bertalan-Lotz hagyományok erőtlen csökvényei és némileg a nagybányai ideológia –, semmiképpen sem elégítettek ki. A formát vizsgáltam a legabszolútabb értelemben. Szinte kacérkodtam a kubizmussal. Majd a rézkarcolás érdekelt és 1922 őszén Olgyai Viktor tanítványa lettem, újra bejárva a Főiskolára, a Grafikai tanszékre. 1922 őszén első kiállításom az Ernst Múzeumban rajzokkal és grafikával. A grafika fehér-fekete lehetőségei közepette a szín is érdekelt. Festettem. 1924-ben az Ernst Múzeumban mint festő bemutatkoztam. Azután 1927-ben újra egy kollekciót állítottam ki ugyanott. Külföldi szereplések: Róma (1927), Firenze, Velence (1924-1928), Moszkva (1923), amerikai turné (1927 Cleveland, stb.), Zürich (1924), Varsó (1927), Stockholm (1926). Díjak: 1925-ben Szinyei grafikai díj, 1928. Szinyei aranyérem, 1925-ben Szinyei utazási díj. Tagság: Szinyei Merse Társaság, K.U.T., Rézkarcolók Egyesülete, 1928-ban római küldetés a Collegium Hungaricumba. Naturalista vagyok, de nem a betű, hanem a lényeg szempontjából. Földön járok, szemem a térben kutat, felfelé nézek. Ezt a rövid néhány adatot életemből Elek Artúr szerkesztő úr kívánságára adom meg, 1928. okt. 11-i sorai kapcsán. Aba Novak Vilmos II. Margit krt. 54. Budapest, 1928. X. 15.

Azon a párizsi világkiállításon, amelyen Picasso „barbár zseninek” nevezte, Aba-Novák a kiállítás magyar pavilonjának pannójáért – amely a magyar-francia kapcsolatok történetét ábrázolta – Grand Prix kitüntetésben részesült.

 

A díjnyertes pannó

 

A cirkusz témája 1930-ban bukkan fel először Aba-Novák festészetében. Ettől kezdve a cirkusz világa rendszeresen visszatérő téma lesz nála. Évente felkeresett egy-egy társulatot, hogy napokon vagy heteken át velük utazzon és tanulmányozza az akrobaták, zsonglőrök, a késdobálók életét. Képei a cirkuszok csillogó látszatvilága mögötti sokszor a tragikus valóságot tükrözik. A Zenebohócok című festményén például egy gitáros és egy fuvolás zenebohóc produkálja magát, ám arcukon nyoma sincs a vidámságnak. Mindkettő gondterhelten, rutinszerűen játszik hangszerén. Az előttük ülő idomított majom is unott ábrázattal fogja csengőjét.

 

Zenebohócok

 

A Cirkusz (Néparéna) című festménye az 1930-as évek Városligetébe visz bennünket, ahol a Néparéna, a huszadik századi magyar cirkusz nevezetes intézménye működött. A cirkusz megalapítója Giuseppe Barokaldi volt, aki 1876-ban a Városligetben deszkákból és ponyvából készült építményt alkotott, majd 1885-ben megépítette cirkuszát, a Néparénát. Aba-Novák képe a korabeli népszórakoztató intézményt ábrázolja. A cirkusz falain olyan plakátok csalogatják a közönséget, mint „Miss Medusa, a szőke csoda” vagy „Muki”, a majom. A kép előterében jól látható, hogy sok embert vonz a látványosság, de a kalapos hölgyeknek és uraknak csak a feje látszik, hisz nem ők, hanem a mutatványosok a főszereplők. Ezekből pedig bőven van a festményen: akrobaták, bohócok, zenészek, minden, ami a nagyérdeműt érdekelheti. A kép érdekessége, hogy Aba-Novák nem produkciójuk közben ábrázolja a cirkuszosokat, hanem megjelenésük pillanatában, bevonulásukkor. Lehet találgatni, hogy mi volt ezzel a művész szándéka.

 

Cirkusz (Néparéna)

 

A Cirkusz (Komédiások) című festmény jellegzetesen sokalakos Aba-Novák kép. Szinte a teljes társulat jelen van. Látható a sátor, három lakókocsi, a háttérben egy bohóc háttal és egy másik alak. Egy lakókocsi oldalán egy sárga plakát bohócfejjel. Az előtérben akrobaták és bohócok kártyáznak. Nem lehet tudni, hogy a számukra várakoznak, avagy már véget ért produkciójuk. Mindenesetre úgy vannak öltözve, ahogyan a porondon szerepelnek. A művész a cirkusz életének egy pillanatát ragadja meg, erőteljes formákkal és színekkel. Jóllehet a kártyajáték a szórakozást jelenti, egyetlen szereplő sem mosolyog. Az itt látható alakok erős kontrasztban állnak a rivaldafényben erőltetett mosolyú mutatványosokkal.

 

A Cirkusz (Komédiások)

 

Aba-Novák más festményén is megörökítette a kártyázó artistákat:

 

 

Cirkusz (Kártyázó komédiások)

 

2018-ban egy eltűntnek hitt Aba-Novák festmény került elő, a Vándorkomédiások. A képet 1935-ben festhette a művész.

 

Vándorkomédiások

_________________________________________________________ 

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS