Tóth Károly fotóművész
Tóth Karcsi mindig is kortalannak számított, pedig amikor elindult a Hetedhéthatár 25 évvel ezelőtt, már túl volt a hetvenen. Barátunk és szerzőtársunk a talpig úriember fogalmának megtestesítője, kedvessége, tapintata, szerénysége feledhetetlen. 95 év és 5 hónap adatott meg neki a földi létben. 1927. március 6-án született Kiskunhalason. Az első fényképezőgépet 1943-ban vásárolta meg, azóta hódolt a fényképezés szenvedélyének. Tóth Károly 1958-ban részt vett a Magyar Fotóművészek Szövetsége pályázatán, melynek első díjasa lett. 1959-ben nyert felvételt a Magyar Fotóművészek Szövetségébe. Nagy utat tett meg addig, amíg 2009-ben, az Országos Széchényi Könyvtárban két hónapig tartott kiállításának idején megkapta a Magyar Fotóművészek Szövetsége Életműdíját (2009 decemberében).
A kiállítás-megnyitón Szamódy Zsolt, a Magyar Fotóművészek Szövetségének akkori elnöke méltatta Tóth Károly munkásságát, majd Tóth József „Füles” fotóművész nyitotta meg a kiállítást: beszédében Tóth Károly szerénységét említette, aminek következtében a szakma is igen kevéssé ismeri az ő munkásságát. Ezek a fotók a felfedezés erejével hatnak a művésztársakra is; őt magát például a téli Pécsről készített képek költőiségükben egyenesen Breughel hasonló műveire emlékeztetik.
Tám László fotóművész, a magazin fotóoldalainak szerkesztője írta a Hetedhéthatárban, még 2002-ben, amikor a pécsi Civil Közösségek Háza (Szent István tér 17.) Halász Rezső Galériájában Tóth Károly fotóművész 13. kamarakiállítása megnyílt Pécs és Baranya címmel. „A 22 válogatott fekete-fehér fotográfia méltón reprezentálja a fotóművészek tevékenységét, hiszen ezt a témát több évtizede fényképezi. A Mecseki Fotóklub alapító tagjának a kiállítása a nagyközönségen túl komoly szakmai elismerésnek is örvend. A fényképezés nagy öregje ő: a fotózás minden fázisát – a negatívhívástól a laborálásig – maga végzi. Tudja, mikor kell a kontrasztokat felfokozni. Lényegretörően, egyszerűen komponál, és pontosan ebben van a képek nagyszerűsége. Minden lényegeset megragadnak a fénnyel írt kompozíciók.”
Tóth Károly Kiskunhalasról indult, majd Budapestre került, 1955-ben pedig Pécsre. Élete nagy részét Pécsett élte le, a múlt század hetvenes éveinek elején az Egyesült Államokban élt, és idősebb korában Pécset elhagyva, Budapestre költözött, de szívében-lelkében mindvégig pécsi, baranyai maradt.
Amikor 90 éves lett, a Mecseki Fotóklub életmű-kiállítással köszöntötte a fotóművészt, aki 1957-ben alapító tagja volt a Mecseki Fotóklubnak.
A fotóművész képei több múzeumban, közgyűjteményben is megtalálhatóak, így Kecskeméten a Magyar Fotográfiai Múzeumban, a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban, valamint a Kiskunhalasi Művelődési Központban. Az OSZK-ban megrendezett életmű-kiállítást követően a művész teljes életművét a Fénykép- és Fotóművészeti Tár Jelenkori Fotóművészeti Gyűjteményének ajándékozta.
Tóth Károly szeretett személyének emlékét visszük magunkkal: a Hetedhéthatár közösségéhez tartozik, amíg van Hetedhéthatár. A családja fájdalmában osztozunk; pótolhatatlan férj, apa, nagyapa volt Tóth Károly.
Téli felvételek:
_________________________________________________________________________
Amerikai felvételek:
_________________________________________________________________________
Baranyai képek:
Hozzászólások