Pécsi Nemzeti Színház Anno (Forrás: Régi Pécs Hírportál)
Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
1942. április-május: Színigazgatói pályázat, a színügyi bizottság ülései
Esztergár Lajos dr. 1941 (Forrás: Wikipédia)
A liberális szellemű Pécsi Napló (1892-1944) 1942. április 15.-i számában adott helyet a polgármester nyilatkozatának az alábbi címmel. „Az a vágyam, hogy minél jobb színigazgatót és színtársulatot kapjon Pécs városa – mondotta Esztergár Lajos dr. polgármester” Dr. Esztergár Lajos (1894-1978) a kultúra minden ága, így a színház-ügy iránt is különös affinitást tanúsított, ennek lett az eredménye ez a nyilatkozat is, amelynek dátuma az előző napi volt.
„Pécs, április 14. Az elmúlt héten, mint ismeretes, Pécs városában bombaként hatott az a budapesti jelentés, amelyet a Magyar Távirati Iroda a pécsi színházzal kapcsolatban adott ki. A jelentés szerint a pécsi (sic!) Nemzeti Színházra kiírták a pályázatot, amely április hó 20, napján jár le. A városházán a polgármester távollétében az ügyről nem nyilatkoztak.
Korábban délelőtt felkerestük hivatalában a Marosvásárhelyről visszatért polgármestert, akinél az iránt érdeklődtünk, mi a helyzet jelenleg a pécsi színházfronton!
Pécsi Városháza 1900 (Forrás: Régi Pécs Hírportál)
Kérdésünkre a polgármester a következő választ adta: – Régi tervem, hogy Pécs város színházkultúráját minél magasabb nívóra emeljem, végre a megvalósulás előtt áll. Budapesti tartózkodásom alatt ugyanis a kultuszminisztériumban megbeszéléseket folytattam. A megbeszélések során a kultuszminisztérium részéről a legmesszebbmenő jóindulatot és megértést tapasztaltam a pécsi Nemzeti Színház törekvései és jövő tervei iránt. Ennek eredményeképpen sikerült elérnünk azt, hogy Pécs kiválik a staggione-rendszerből, és önálló városi színtársulatot szervezhet. Nagyon természetes, hogy mire beköszönt az őszi színi szezon, minden a legnagyobb rendben legyen.
– A pécsi színházzal kapcsolatban nekem csak egy kívánságom, illetve vágyam van, és ez az, hogy minél jobb színigazgatót kapjuk – fejezte be nyilatkozatát dr. Esztergár Lajos polgármester.”
Selmeczy Mihály (Forrás: Wikipédia)
A következő híradás ismét a Pécsi Naplóé, mégpedig az 1942. május 6.-i szám következő című és alcímű írásával, a „Csütörtökre összehívják a város színügyi bizottságát” illetve az „Elkészültek a pécsi színház pályázati feltételei” cíművel, amely szokás szerint az előző napra volt dátumozva.
„Pécs, május 5. Pécs város társadalma feszült érdeklődéssel várja, hogy a város hatósága milyen feltételekhez fűzi a pécsi Nemzeti Színház pályázatát. Az elmúlt héten már elkészültek a pályázati feltételek, amelyek Pécs város színházkultúrájának nívóját lesznek hivatva biztosítani. A több mint tízoldalnyi terjedelmű pályázati feltételeket a városvezető tisztviselői áttanulmányozták, és az egyes pontokra megtették észrevételeiket.
E hét elején áttanulmányozta a feltételeket dr. Vörös Mihály helyettes polgármester, és vitéz Zádor Imre főjegyző is.
Szerdán délelőtt dr. Esztergár Lajos polgármester hivatalában megbeszélés lesz. Ez alkalommal figyelembe veszik és részletesen megvitatják a pályázati feltételekre megtett észrevételeket. A megbeszéléseken azután véglegesen megszövegezik a pályázati feltételeket.
A városházáról szerzett információnk szerint Esztergár Lajos dr. polgármester minden valószínűség szerint csütörtökre már összehívja a város színügyi bizottságát, amely előtt ismertetni fogják a végleges pályázati feltételeket, és nyilvánosságra hozzák a pécsi Nemzeti Színház igazgatói állása iránt érdeklődött színészek és színigazgatók névsorát. A város színügyi bizottságának csütörtöki ülése elé Pécs város közönsége nagy érdeklődéssel tekint.”
Galetta Ferenc 1929 (Forrás: Wikipédia)
A Pécsi Napló 1942. május 13.-i számában, „A város színügyi bizottsága a színigazgató kijelölésével és a színház átalakításának kérdésével foglalkozott” címmel írtak az újabb ülésről, amely fontos kérdésekben döntött – itt is az előző napi dátummal.
„Pécs, május 12. Esztergár Lajos dr. Pécs város polgármestere kedden délelőtt fél 12 órára hívta össze a város színügyi bizottságát. A bizottság tagjai talán még sohasem mutattak olyan érdeklődést az ülés iránt, mint éppen kedden. Ez érthető is, hiszen az ülés tárgysorozatán a pécsi színigazgatónak az 1942-43-as színi évadra szóló megbízatása szerepelt. Az ügy előadója maga a polgármester volt, aki a bizottság tagjai előtt ismertette azok nevét, akik a pécsi Nemzeti Színházra kiírt pályázat iránt eddig a város hatóságánál érdeklődtek.
Eszerint pályázni kíván: Homokay Pál, Selmeczy Mihály, Galetta Ferenc, Krémer Ferenc, Szűcs László, Konday Kiss Jenő és Hlatky László. A hét érdeklődő közül a város hatósága azt fogja a pécsi színház igazgatásával megbízni, aki a magas színvonalú előadásokat biztosító pályázati előfeltételeknek a leginkább megfelel. Beavatott helyről szerzett értesülésünk szerint a leendő pécsi színigazgató megbízatása egyelőre egy évi próbaidőre szólna.
Krémer Ferenc színész (Forrás: Wikipédia)
A város hatósága a közeljövőben nyilvánosságra hozza majd a leendő pécsi színigazgató nevét, aki a várostól kapott megbízatás után Pécsre érkezik, hogy a színházzal kapcsolatos ügyekben intézkedjék. Az eddigi tervek szerint a színigazgató a Városházán (sic!) a színházi ügyek referense lesz. Ez újítást jelent a városi színházpolitika terén, és lehetővé teszi a színházi ügyek gyors elintézését.
A színügyi bizottság behatóan foglalkozott az új dunántúli színi kerület beosztás-tervezetével. Eszerint a pécsi Nemzeti Színház körzetéhez a következő városok tartoznának: Baja, Mohács, Kaposvár, Dombóvár, Szigetvár és Barcs. Végül a színügyi bizottság áttért a pécsi színház korszerűsítésének kérdésére. Megvitatta azokat a problémákat, amelyek az átalakítási munkálatokkal kapcsolatosak. Így szóba került a forgószínpad és a tűzrendészeti felszerelés tökéletesítésének a kérdése is. A színügyi bizottság egy órás ülése déli fél 1 órakor ért véget.”
Hlatky László (Forrás: Wikipédia)
A közölt dokumentumok tanúsítják azt a szervező munkát, amely egyrészt egy új színigazgatói pályázat megszervezése körül volt szükséges, de más fontos akkori színházi ügyekről is szólt. Egyben betekintés nyújtottak az illetékes városi színügyi bizottság felelősségteljes munkájába.
A cikkekben szereplők közül Vörös Mihály dr. (1893-1966) polgármester-helyettes, vitéz Zádor Imre (1895-?) főjegyző neve merült föl a város polgármestere mellett. A színházi világból pályázók közül Homokay Pál (1900-1969) színész-rendező, Selmeczy (Selmeczi) Mihály (1898-1966) színész (aki nem mellesleg 1932-ben városunkban is volt szerződésben) egyrészről. Másrészről Galetta Ferenc (1889-1974) színész, rendező, szövegkönyv író, Krémer Ferenc (Géza Aladár, 1903-1978) színész, rendező, színházigazgató, újságíró, a Színművészeti Akadémia későbbi alelnöke, rétalapi Hlatky László (1911-1982) színész, színházigazgató adatai ismertek.
Mint tudjuk, végül a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának a városi illetékesek Hlatky Lászlót választották meg, aki az előző részekben már ismertetett, nem nagy sikerű pécsi staggione-rendszert követően az 1942/1943. évi színházi évadban igazgatta a teátrunumkat…
Hozzászólások