A nyelvtankönyvek sírnak a sarokban • Hetedhéthatár

Emberi tényező

A nyelvtankönyvek sírnak a sarokban

Szeretek írni. Az írás el tud repíteni, ki tud vinni ebből a világból. Rajta keresztül meg tudom élni a flow-t. A flow élmény az elme működésének egy olyan állapota, amelynek során az ember teljesen elmerül abban, amit csinál. Feloldódik benne, megsemmisül, elveszti az időérzékét, és a környezetével való viszonya is megváltozik.

Lehet teljes odaadással és átéléssel festeni, zenélni, ablakot pucolni, imádni a párunk testét, de már olyanról is olvastam, hogy a II. világháború alatt egy bombázást nem érzékelt valaki, mert épp sakkozott.

Nekem az írás okoz örömet. Gyakran elképzelem, hogy dobálom a betűket a levegőbe, ízlelgetem a szavakat, keresem a mélyebb jelentésüket. Ott kavarognak a fejemben és nemcsak látom a szavakat, de érzem is őket. Van dallamuk, ízük és erejük. Gyilkolhatnak, alázhatnak, de fel is emelhetnek, elrepíthetnek bennünket. Nem hiába mondják, hogy a  toll néha erősebb, mint a kard.

Értem én, hogy manapság, amikor birka mód be vagyunk szorítva a sarokba, mindenki a szabadságra vágyik, no de biztos, hogy elsőként a helyesírás szabályait kell felrúgnunk?

Végigpörgetve a közösségi média oldalait, sorban felsírnak a sarokba dobott nyelvtankönyvek. Lottózunk, vagy eltaláljuk, vagy nem, sietünk, mert a mondanivalónk és véleményünk, olyannyira fontos, hogy azonnal láthatóvá kell tennünk a platformon. Rekordok születnek, mert mindig van, aki kreatívabb nálunk és csak sikerül neki abban a szóban, még legalább egy hibát beszúrnia.

Az ékezetek csak díszítőelemek, a szavak árnyalatai pedig bábjátékok. A gyerekem a szerelmem, de akkor ki a férjem? No nem az enyém, mert nekem az nincs, de ha lenne, biztos nem cserélném fel a gyerekemmel, mert mindennek helye és rendje van. A szavak egymásutáni sorrendjének is, hisz abból lesznek a mondatok. A mondatokból pedig a mondanivaló, amely közöl, irányít, forradalmat okoz vagy leteszi egy nép kultúrájának alapjait, irodalmat szül.

Elvész a dolgok értéke, minősége és nem kellene több, csak egy kis igényesség magunkkal szemben és tisztelet a nyelvünk iránt, hisz olyan változatos és szép.

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS