Pécs gazdaságtörténetének meghatározó szereplője a Hamerli-dinasztia. Nevéhez fűződik a világhírű Pécsi Kesztyű, a Király utcában hosszú évtizedeken át működött vaskereskedés, valamint a Pannónia Nagyszálló. Mindemellett a Hamerlik jelentős mértékben hozzájárultak a Mecsek turistaútjainak fejlesztéséhez; a Flóra- és a Sári pihenő megépítése szintén a család tagjaihoz kötődik. Cikksorozatukban bemutatjuk a család néhány jeles tagjának munkásságát, a három nagy üzletág történetét.
Hamerli János és a kesztyű üzletág
A pécsi Hamerli dinasztia első ismert őse az 1780-ban született Hammerl Mihály, aki Svájcból vándorolt be Nyugat-Magyarországra. Felesége Hörm Barbara volt; két fiuk egyike a „dinasztiaalapító” Ferenc (1803-1883), aki püspöki huszár (hajdú) volt. Mészáros Annát vette feleségül, öt gyermekük született, negyedikként János 1840-ben.
Hamerli János
János kesztyű- és sérvkötő szakmát tanult, 17 évesen vándorútra indult a Monarchiában. Négy év után, 1861-ben visszatért Pécsre, ekkor kért és kapott engedélyt kesztyű és sérvkötő vállalkozás létrehozására. Szülei Kis Flórián utcai házában nyitotta meg bőrfestő műhelyét.
1863-ban feleségül vette Szalai Flórát – érdekesség, hogy a Mecseken, a Dömörkapu közelében található Flóra-pihenő róla kapta nevét. 1863-ban a Fő utca (ma Király utca) 5. szám alá költözött családjával és műhelyével. Az épület földszintjén voltak a bőrfestő és bőrkikészítő műhelyek, illetve az üzlet, az emeleten pedig a kesztyűszabászat és a varroda kapott elhelyezést. A család lakása szintén az emeleten volt.
A régi épület a Király u. 5. szám alatt Wéber Tarlós Károly festményén
1865-ben Bécsben nyitott üzletet, ezt 1874-ig tartotta fenn. Magas minőségű termékeit a Monarchia területén is ismerték, keresték.
A város kérésére 1877-ben a Király utcai házban megszüntette tevékenységét, ezt követően az Alsó Puturla utcában (ma Vince utca) folytatta a termelést. Korszerű gépeket szerzett be, a korabeli adatok szerint 50 varrógép működött üzemében. A „pécsi kesztyű” fogalommá vált, több világkiállításról is díjakat hozott el. A gyár folyamatosan bővült, modernizálódott.
Jánosnak és Flórának 11 gyermeke közül öt érte meg a felnőttkort: Izabella, Imre, István, József és Károly. Imre, István és Károly fontos szereplője lesz a kesztyűgyár további fejlődésének. Izabella és József nem kevésbé izgalmas történetével a cikksorozat következő részében fogunk megismerkedni.
A kesztyűgyár
1894-ben Hamerli János bevonta két fiát, Imrét és Istvánt a kesztyű üzletbe. János egy évvel később elhunyt, fiai tovább fejlesztették a kesztyű üzemet, amely a századfordulóra világhírű lett. 1903-ban elhunyt István, Imre ekkor öccsét, Károlyt vette maga mellé az üzembe.
Az 1910-es évek is mozgalmasan teltek, sok változással. 1911-ben meghalt Szalai Flóra, majd ezt követően 1913-ban lebontották a Király u. 5. szám alatti régi épületet és új vállalkozásba kezdtek. Két év alatt felépült a régi ház helyén a Pannónia Nagyszálló, a mai Palatinus Grand Hotel – ennek történetével a cikksorozat harmadik részében foglalkozunk majd részletesebben. 1918-ban a családtagok felosztották egymás között a vagyont, a kesztyű üzletág Károlyé, a szálloda Imréé lett.
1927 utáni hirdetés Hamerli Károly időszakából
A két világháború közötti időszakban tovább folytatódott a termelés, 1940-ben négyszáz alkalmazottja volt a gyárnak. A második világháború, majd az 1948-ban bekövetkezett államosítás fordulópontot jelentett, ezt követően már nem a család működtette a gyárat. Neve Pécsi Kesztyűgyár, majd 1982-től Hunor Kesztyűgyár lett, a termelés magas színvonalon folytatódott, de nem érte el a háború előtti szintet.
A rendszerváltást követően a nagy gyár megszűnt, azóta több kis vállalkozás viszi tovább a mesterséget. A Hamerli név újjáéledt, ismét a prémium kategóriát képviselik a márkanév termékei. A Pécsett készülő kesztyűk a divat fővárosában, Párizsban is elérhetőek: a képviselet a Camps-Elysées-n álló Louis Vuitton Buildingben található. Érdemes megtekinteni a www.hamerli.com címen elérhető honlapot.
(Folytatjuk)
Hozzászólások