Kőbányászokhoz • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Kőbányászokhoz

 

Lassan csendesedik a hegy gyomra,
néhány tonnával kevesebb nyomja.
Oszlik a füst, por robbantás után
kő kőre omlott, feküdve sután,
ha fáradtan talán hátra dőlnél,
ülj gépbe, légy erősebb a kőnél!

Várnak azok az ormótlan tömbök,
kanalas kőrakodód már dörmög,
süllyeszd ,told, ne féltsed acélfogát,
hisz ez a Te mindennapi csodád,
ha elégedetten hátra dőlnél,
tolass, menj, légy konokabb a kőnél!

Scania, MAN-,Renault vagy Kamaz,
hordta itt a követ emez-amaz.,
Az erő számit, nem a kényelem,
hát ne szálljon beléd a félelem,
ülj a gépbe, de ne hátra dőljél,
légy óvatos minden éles kőnél!

Aprítsd! Hővel és faggyal ne pörölj,
karod és géped  akár a pöröly.
zúzzon a pofa vagy a kalapács,
a rostáknak már nem kell a tanács,
te figyelj, még most se hátra dőljél,
légy finomabb minden apróbb kőnél!

Műszakok végén, reggel vagy este,
embernek gépnek nyúzott a teste,
pihenne minden elkopott csapágy,
és szem előtt nem lebeg más, csak ágy,
álljál helyt még a szerető ölnél,
legyél keményebb a napi kőnél!

 

(Kőbányász barátaimnak)

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS