Jöttél • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Jöttél

 

Akartál jönni, kérted odafenn,
hogy alászállhass, és tehess idelenn.
Fentről jól látszottak a vadászutak,
gombászó helyek, s hogy hol találsz kutat,
merre a kilátó, alvóhely, pihenő,
kihez társulhatsz és kitől légy menekvő.
Jószándékkal jöttél – másként nem is lehet –,
megfontoltan vélted, tudsz tenni eleget.

Alászáll a lélek, keresi a helyet,
biztosan tudjuk, az erdőben eltéved.
Gaz borította be, eltűntek ösvények,
elhalványultak az útmutató fények.
Amire hallgathat, az a csillagszíve.
Őrizni kell tisztán, hogy majd hazavigye.

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS