Békássy Nándor Albert: A Keresztyén világnézetem és az embertárs szeretete szüleim örökségeként maradt rám • Hetedhéthatár

Emberi tényező

Békássy Nándor Albert: A Keresztyén világnézetem és az embertárs szeretete szüleim örökségeként maradt rám

Dr. Békássy Nándor Albert kutatóorvossal, íróval, fordítóval Viberen beszélgettünk 2022. december 9-én. Jómagam budapesti lakásomban teszem fel kérdéseimet, ő lundi lakásában, Svédországban válaszol.

Szarvas István: Három területen alkottál különlegeset. Vegyük sorba ezeket! Mikor döntötted el, hogy orvos leszel?

Dr. Békássy Nándor Albert

Dr. Békássy Nándor Albert: Hadd helyezzem a kérdésedet történelmi távlatba: délvidéki háromgyermekes zombori református lelkészcsaládban cseperedtem a múlt század ötvenes éveiben, nélkülözésben, és a keresztyén emberközpontú nevelés elemein, majd 1961-ben érettségiztem a titóista liberális kommunizmusban. Az egykori délszláv állam-tákolmány összes nemzetisége közül talán a délvidéki magyarság érezhette legerősebben a saját bőrén a második Jugoszláviának és vezetőjének – Joszip Broz Titonak – történelmi vargabetűit. A délvidéki magyarság esetében ugyanis az egységes nemzettesttől való elkülönülés irányába hatott az anyaországinál lényegesen magasabb életszínvonal keltette – és persze a hatalomtartók hathatósan biztatott büszkesége – a „jugoszláv modellre”, ami sajnos nem egyszer a magyarországi „szegény rokonok” iránti megvetéssel párosult. Anyaországi oldalon ugyanakkor érezhetően csökkent a „jugós magyarok” iránti csodálattal vegyes irigységgel szemlélt szolidaritás. Nemzetiségi gondjainkról nemcsak a hatalom, de a közvélemény nagy része sem vett tudomást. A délszláv kommunista állam fő jelszava a „testvériség és egység” lett, a „jugoszlávizmus” fából gyúrt vaskarika jellegű ideológiája felváltotta a háborús szembenállást őrző, a társadalmat bűnösökre és ellenállókra felosztó retorikája. Ennek lényegét tulajdonképpen a „proletár internacionalizmus” és a liberális ihletettségű kozmopolitizmus sajátos, belgrádi szellemi vegykonyhákban kevert elegye jelentette. Szabad, sőt támogatott követését kínáltak a nemzeti kötöttségek „szorításából” kiutat hirdető nyugati anarcho-liberális irányzatok. Így sikerült a szó ’68-as értelmében vett „forradalmi és haladó” mázzal leönteni a kifejezetten modernnek tűnő önazonosságunk megtagadását. A kulturális súlypont ezzel a túlságosan „reakciósnak és maradinak” (és persze kimondatlanul: magyarnak) ítélt Szabadkáról párhuzamosan áthelyeződött a fokozatosan szerb többségűvé tett tartományi székhelyre Újvidékre, Zombor pedig megmaradt a szerb kultúra fellegvárának. Nos, ebben a környezetben életpályám megválasztásakor természetesnek tartottam a testi betegségtünetek lelki- és szellemi hátterének megértését és Édesapám lelkészi hivatását céloztam meg. Döntésemben a család sebész főorvos jóbarátja is lelkesen támogatott. A cél megvalósíthatónak tűnt a Bécsi teológián elnyert ösztöndíjam vetületében. Viszont, a politikai hatalomtartók előnyjoga volt az útlevél megtagadása –melyre esetemben 1966-ig kellett várnom – és akkor már utolsó éves medikus voltam. Bár ígéretem volt ugyan útlevélre, ha a püspök úr felelősséget vállal hazatétemért a teológiai tanulmányaim befejeztével, de erre soha nem került sor, miután főtiszteletű úr saját fiának sem írt alá ilyen jellegű garanciát. Így aztán a lelki szintről átlovagoltam a gondok biológiai megértésének vetületére és orvos lettem 1967-ben.

Minek alapján választottad szakterületnek a gyermek onkológiát?

A gyermek-onkológia/hematológia gyermekkori daganatos és a vérképző szervek rosszindulatú betegségeivel foglalkozik. Európában a gyermekgyógyászatból kivált „szuper” szak-ágként már a hetvenes években létezett. Manapság ezek legtöbbje eredményesen gyógyítható kórság és kezelése hatalmas sikertöténet, mely a hatvanas években üstökösként ívelt az égen, Svédországban csak 2007-ben ismerték el önálló specialitásnak. Annak idején az első klinikai ügyeletemen 1971-ben egy végső stádiumban levő – akkor még menthetetlen – daganatos kisfiúval foglalkoztam egész éjszaka. Annak ellenére, hogy a kis beteg kezelése az ismert legfrissebb tudományos eredményeken alapuló optimális terápia és a speciális ellátás volt, mellbevágott, hogy egyedül küzdött nem csak a betegsége, de a magány ellen is. A kis beteg ágya mellett a szülők legjobb esetben egy széken ülhettek a klinika főnökének külön engedélyével. Hát ezen kellett változtatni! A ma már természetesnek tartott szülői kórházi jelenlét tulajdonképpen a hetvenes évek óta – alig fél évszázados múltra tekint vissza és ebben úttörő voltam.

Különbözött a svéd orvostudomány a horvátországitól?

A tudomány egyetemes, a szakma művelői táborában titkok nincsenek. Svédországi szakmai elismertetésemre fél évvel az áttelepülésem után egyfajta honosító vizsgára került sor Uppsalában. Igaz, orvosi oklevelemet 1967-ben a mai Horvátországhoz tartozó Fiume/Rijekában szereztem, az egykori Jugoszlávia – korábban az Osztrák–Magyar Monarchia és Európa legforgalmasabb adriai kikötővárosában, de 1976-ig orvosi szolgálatot a néhai Magyar Királyság alföldi részén, a Bács-Bodrog vármegye közigazgatási székhelye Zombor és környékbeli településein – a mai Vajdaság északnyugati részén teljesítettem. Az akkori körzeti orvosi és gyermekgyógyászati viszonyokról bizony elképesztő emlékeim vannak. Viszont megemlíteném Dr Andrija Štampar 1888-1958 professzort, a fiumei orvosi kar sugárlelkű alapítóját. Benne a szocializált egészségvédelem lelkes megálmodójára kell emlékeznünk, nevét a Zágrábi Közegészségügyi Intézet viseli. Az egykori Népszövetség (ENSZ elődje) alapítású Egészségügyi Világszervezet (WHO) alkalmazottjaként – 1933-1936-ban Kínában szervezte a közegészségügyet, majd 1948-ban annak székhelyén Genfben első főigazgatója lett. Az általa megálmodott közegészségi ellátás megvalósítását aztán Svédországban véltem megtalálni.

A vallás mit jelent számodra, mennyire hatott rád édesapád vallásról alkotott nézete?

A Keresztyén világnézetem és az embertárs szeretete szüleim örökségeként marad rám. A nevelési stratégiájuk nem csak ismeretközlés volt, hanem hitre és istenszeretetre nevelés olyan közösségi távlattal, mely a családi kapcsolatok erősítése, betagolás a gyülekezetbe és népben-nemzetben gondolkozás. Szeretetteljes képesítést kaptam az igaz dolgok tanítása és kritikai véleményformálásra, a rászedési mechanizmusokkal szemben. Szüleim elszántsága és áldozatkészsége megláttatták a fizikai jelenségek mögött a lelki-pszichikai erővonalakat és a nincstelenek gazdálkodását. Tizenéves koromban bibliaolvasó voltam és Isten Igéjében kerestem választ az élethelyzetek gondjaira. Rájöttem, az nem recept-gyűjtemény, de útmutatás – egyfajta iránytű a keresztyén életvitelre.

A vallás mennyire segítette orvosi munkádat?

Találkozás a létet súlyosan befolyásoló gondokkal hamarabb szabály, mint kivétel – mellyel bármelyik vallás művelője szembe kerülhet. Az élet – halál kérdése pedig egy gyermek onkológus mindennapi kenyere. Manapság a kisbetegek és szüleik illetve e gondok feldolgozására a szakma rendelkezésére áll a lélekbúvárok és bölcseleti jártassággal rendelkezők hadserege. Ennek a csapatnak természetes beszélgető társa az orvos, de egyik előfeltétele a gondok kezelésének a rugalmasság illetve alapvető tájékozottság. Füleléssel és odafigyeléssel nagy jártasságra tettem szert ebben hála a széleskörű keresztyén ismereteimnek. Súlyos etikai kérdésekben, ahol az Ige bölcseletével a Szentírás sem szolgál konkrét útmutatással – az adott helyzetre vonatkozó alapelvek után magamnak kellett kutatnom. Önmagam megnyitását a Szentlélek előtt jelentette méghozzá elmélkedéssel és imádkozással – aki az alapelvek felismerésben elvezet a keresztyénhez illő életfelismeréshez. Ebben igen hasznos lehet a hívő és materialista etikusokkal ill. keresztyén és más világvallások bölcseivel folytatott párbeszéd.

Milyennek találtad Svédországban a vallás helyzetét?

Svédország talán a világ egyik legszekulárisabb országa, a lakosság kétharmada vallástalan. Kivétel, pl. a muszlim betelepülők hatalmas tömege, mecset minden nagyobb városban van népes látogatottsággal. A lutheránus Svéd Egyházhoz tartozó lakosság gyatra istentiszteleti templomlátogató, sokan hagyományos vagy kulturális okokból teszik ezt, de egyébként nem gyakorló keresztyének. Jelen van az élet minden szintjén a gender ideológia, árgus szemmel felügyelik a „korrekt politikai alapértékek” betartását. A normatív viselkedés ellen vétők kipellengérezése napirenden van a sajtó és a közmédium szalagcímein illetve a törvényes megtorlások publicitása is.

A Magyar Kultúra Lovagja büszke címe viseled, hogy érted el ezt a kitüntető címet?

E rangos elismerést a Falvak Kultúrájáért Alapítvány hívta életre 1998-ban a magyar államnak szóló millenniumi ajándékként. Svédországi magyar irodalmi kontárkodásaim elismeréséül 2012-ben a Magyar Kultúra Lovagja címre terjesztettek fel illetve avattak. „A nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért” a 492. sorszám alatt. Az indoklásban ez állt: ’A dél-vidéki Pacséron született, középiskoláit Zomborban végezte el, orvosi oklevelét Fiuméban, gyermekgyógyászati szakosítását Belgrádban szerezte meg. 1976 óta él Svédországban, ahol a Lundi Egyetem akadémiai oktatójaként ill. a Gyermekklinika kutatójaként, az őssejt átültetési egység igazgatójaként tevékenykedett. Több száz közlemény szerzője, tucatnyi szaklap munkatársa valamint 10 nyelven az őssejt átültetés nemzetközi akkreditációs inspektora. Számos nemzetközi szakmai és polgári tömörülés tagja. A nyugat-európai magyar reformátusok egyik szellemi vezetője, 1987 óta a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat világi elnöke. Alapító tagja a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának és a Magyar Reformátusok Világszövetségének. Az Ághegy-Liget Skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam főmunkatársa.’

Milyen magyar nyelvű újságokban dolgoztál eddig?

– Ághegy-Liget Skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam

– Híradó, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének Lapja

– Magyar Szó, Újvidék/Délvidéken megjelenő napilap

– Confessio, a MRE teológiai szaklapja

– Reformátusok Lapja, Budapest, a MRE hetilapja

– Új Kéve, A Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség gyülekezeti lapfolyama

– Magyar Egyház (Hungarian Ref Church in America)

– Református Élet (Újvidék, Délvidéki Református Egyház)

– Harangszó, a Királyhágómelléki Református Egyház Kerület lapja

– Üzenet, a Kolozsvári Református Egyház Kerület Lapja

– Internetes magyar blogfelületek

Mi az, amit nem kérdeztem, de te szívesen megosztanál olvasóinkkal?

Dióhéjban a svédországi politikai jelenről: a 2022-es őszi választásokat követően hatalomra jutott az ország harmadik politikai erőjének tartott jobbközép polgári (M)érsékelt párt. Kormányalakításhoz viszont koalíciós partnerként szövetkeznie kellett a Keresztény demokratákkal (KD) és a Liberális (L) párttal. Még így is csak az ország második legnagyobb pártja – a kormányból kimaradt nemzeti konzervatív Svéd Demokraták (SD) – háttértámogatásával érhette el az igen szűk parlamenti – alig három szavazat többséget.

Minderre az országban uralkodó elégedetlenkedés, az egészségügyben beláthatatlan hosszú várakozó listák, a fenyegető COVID-19 világjárvány, a munkanélküliség, háborús infláció és energiahiány illetve NATO-csatlakozási kétségek hullámcsúcsán került sor. A kormány négyéves mandátuma alatti megoldandó kérdésekről távirati stílusban:

– Hogyan lehet csökkenteni az egészségügy túlterhelését: hiányzó ágy és szakápoló személyzet pótlását. Mit kezdhet az utóbbi 2-3 évtized liberális bevándorlás politika nem kívánt következményeivel?

– Mit érhet el környezetünk gazdasági helyzete és a klíma működésének megértése, az etnikai szerkezet és a közösségi élet szerepében?

– Hogyan kezelheti az utóbbi 5 évben érkezett bevándorlók megélhetési igényét – sajátos szóhasználatban: a százezres nagyságrendű „új svédek” gondját, akik nem beszélik az ország nyelvét, vagy nem rendelkeznek képzettséggel és előkelően vezetik az ország bűnözési ill. társadalmi-anyagi visszaélők statisztikáját?


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS