Kantár Csabának

Fogjatok kézen! – vízen állni.
Könnyekkel maszatolt arcom kék,
sárga, – (bíbor?-talanságos).
Értsetek színeimre választ.
Zúgjatok, erdők, hétébredés-gallyat! –
mert a csend, mert a gond, mert
(a néma theoréma) sok —
kevés. Mindennapos választások
„fekete-fehér” dilemmása,
dicsőítést szólnék (konokon)
a tegnapelőtti tegnap tegnaputánján,
de az éjféli Bor-garat
újra-csak harangzengést arat.
Rajta, még! – rajta!
– fény-tiszta a kezem! –
nyújtsátok parolátok,
– vízen, hiten, Reményen,
holnapelőtt, mégis-még! –
(mezőn felejtett havas búza)
Együtt vagyunk Egyedül.

(Magyar Napló, 2oo6. július)

Megosztás

Tweet