Álomnapló (részletek) – 59. • Hetedhéthatár

Szépirodalom - próza

Álomnapló (részletek) – 59.

Február 17.

Szerencsejátékot játszom, a nyereményben bízva, hogy nagyobb összeggel segíthetem fiaimat anyagi gondjaik megoldásával.

Füstös teremben rosszarcú férfiak és nők közé vegyülök, nézem, mit csinálnak. Az itt a piros, hol a piros csalójátékra emlékeztető játék folyik. Tízezer forint ellenében tíz borítékból hármat nyithatok fel és milliós összegeket nyerhetek. A borítékban kártya lesz, a nyeremény összegével, a harmadik borítékban szereplő összeget kapom, ha nem elégszem meg az első és második boríték kártyáján szereplő pénzzel. Leülök, húzom is az első borítékot. 23 millió, miért ne nyerhetnék többet, húzom a második kártyát. 29 millió. Nem tudom abbahagyni, már látom lelki szemeim  előtt a 100 milliós kártyát, tényleg  nem csalnak, mert megkérdezték megelégszem-e a pénzzel – minden boríték nyitás után, de győz a kisördög, hátha akkor már szegényebb rokonaimat is megsegíthetem. A harmadik kártyán nincs egyetlen fillér sem, hát ez az én formám.

*

Színház

Egy belvárosi zsákutcában.

Egy V-alakúra végződő zsákutcában tartanak színházi előadást. A sorok a színpad előtt hosszabbak, nyolc-tíz,  színes műanyagszék sorakozik, a végén egy kék szék árválkodik. Minden ülőhely foglalt, úgy látszik, elkéstem, valaki int az utcavégéről, hogy menjek hátra, mutatja, hogy átadja a helyét. Nem próbálkozok hátrajutni, illetlenségnek tartom megzavarni az előadást. Titkon örülök, hogy ilyen sokan érdeklődnek a színház iránt.

*

Február 20.

Újságosnál

Az ÁRKÁD üzletközpontban az újságosnál búvárkodok a folyóiratok között. Felfedezek egy képes magazint, melynek hátoldalán nyolc különös portré sorakozik. Közelebbről is szemügyre veszem a fotókat. Az első oszlopban meglátom facebookos profilképemet. Csodálkozom, hogy miért lett citromsárga a fehér garbóm, irritál, hogy ilyen kihívónak tűnik ez a kép. Még hazafelé a villamoson is ezen rágódok, egyáltalán, hogy kerülhettem oda én, – az írónemzetségben, erősen elhallgatott, halogatott – így öregen citromsárgában és rikító vörös hajjal? Aztán megnézem a többi arcot is. E-t, menyemet látom egy árnyékos sötét képen félprofilból – mosolyog. Sietek haza, hogy megmutathassam a magazint, hogy milyen gyönyörű a képen.

Február 22.

Pécs

Még nem mondtam le régi tervemről, hogy szeretnék egy olcsó pécsi lakást vásárolni. A néhány évvel ezelőtt kiszemeltet szeretném megvenni, mert összespóroltam az árát. Hitelt semmiképp sem szerettem volna felvenni, nehogy adósság maradjon utánam, ha történik velem valami. A ház időközben megroskadt, a lakás is alaposan amortizálódott, de még felújítható lenne. A tulajdonosnak fizetném is az árát, ám az ár tízszeresére emelkedett. Egyrészt megkönnyebbülök a tulajdonos pénzsóvár arcát látva, aki anyázik, mert nekem tartogatta a lakást. Nincs bűntudatom, hiszen nem volt szerződésem. A háziúr morgását még sokáig hallom, egyre cifrábban káromkodik.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS