Kertész Lajos zongoraművész (1925-2023) halálára • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Kertész Lajos zongoraművész (1925-2023) halálára

Kertész Lajos fiatalon (Forrás: Magyar Nemzet)

Bár nem volt közvetlen pécsi kötődése, mégis írni kell róla életpályáját megismervén, már csak azért is, mert ő Kertész Attila karnagy és Kertész Andor (1929-1974) matematikus bátyja.

Természetesen – testvéreihez hasonlóan – ő is Gyulán született, ő 1925. november 2-án, református kántortanítói családban. Egész életét – testvéreihez hasonlóan – meghatározta keresztyén hite mellett az a szülői, testvéri háttér, amely jellemezte az ő gyulai gyermekkorát is. Zenei tehetségét korán fölismerték, emellett – vallási meggyőződéséhez híven – a debreceni református teológiai akadémián 1948-ban szerzett református lelkészi oklevelet. Közben a Debreceni Zenedében zongora-tanulmányokat folytatott, mégpedig oly sikeresen, hogy kétszer is elnyerte az országos ifjúsági zongoraverseny első díját.

1949-től a fővárosi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol olyan tanárok tanították zongora szakon, mint Kodály Zoltán, Banda Ede, Bartha Dénes, Járdányi Pál, Szabolcsi Bence vagy Vásáry Tamás! Zongora főtárgyának tanára pedig Antal István volt.

Bartók-kottával (Forrás: Kodály Filharmónia Debrecen)

Itteni diplomája megszerzését követően, 1954-ben a budapesti Bartók Béla Konzervatórium (majd Szakközépiskola) tanára lett – koncertező zongoraművészi pályája mellett –, ahol 1987-től tanszékvezető tanárként tevékenykedett.

Közben 1972-ben Japánban, 1983-ban Ausztriában, 1982-től 1991-ig pedig a Liszt Ferencz Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetében is tanított. Külföldi tanítási- és koncert-útjain a magyar zenei élet népszerűsítését szintén feladatának tekintette mindig.  Számtalan híres tanítványa lett, közkedvelt zenepedagógus volt. Zenetanári pályáját hivatalosan 1995-ös nyugdíjba vonulásával fejezte be, de ebbéli hivatását továbbra is folytatta.

Teológusi feladatai mellett, meggyőződésének bizonyságául 1956-ban helyi forradalmi bizottsági tagként a forradalom ügye mellett tett hitet.

Szívügyének tekintette a zene népszerűsítését szerteágazó ismeretterjesztő-népművelő tevékenységével itthon is, Cikkei sokasága mellett zenei ismeret-terjesztő előadásokkal egybekötött hangversenyeket szintén tartott szép számmal. Tanulmányai Magyarhon mellett Ausztriában, Japánban, Németországban, Svájcban is megjelentek. Alapító tagja volt a Magyar Kodály Társaságnak, később tiszteletbeli tagnak választották meg. A Magyar Művészeti Akadémiának pedig a rendszerváltoztatás után lett tagja.

Az 1989-1990-es éveket követően hanglemezei, CD-i jelentek meg. Különösen jelentősek voltak a Liszt-, Bartók- és Kodály műveiből összeállított lemezei, a Mikrokozmosz- és a Gyermekeknek-ciklusok teljes CD-felvételei. Kocsis Zoltán is elismerően méltatta ezeket a felvételeket.

Portré (Forrás: Magyar Művészeti Akadémia)

Az 1990-es évek végétől a 2000-es évek végéig kisegítő református lelkipásztorként szolgálta hitét Zalaegerszegen. 2021-ben látott napvilágot „Légy jó mindhalálig” címmel prédikációiból, írásaiból, alkalmi beszédeiből, megemlékezéseiből álló válogatás-kötete. A címből első pillantásra az olvasónak Móricz Zsigmond híres regénye jut eszébe, de van ennek egy másik, vallástörténeti szempontból jellemzőbb tartalma. Az Újszövetség Jelenések Könyve 2. fejezete 8. versszakában szerepel ez az idézet, és Kertész Lajos vallási elkötelezettségét, életútját ismerve, a címadás indokaként ez szerepelt.

Kiváló munkáját 1982-től kezdődően számos díjjal, kitűntetéssel jutalmazták. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét, a Németh László-, a Trefort Ágoston-, a Művészeti Életpálya Elismerése- és a Szenci Molnár Albert-díjat nyerte el.

Tántoríthatatlan Istenhitével, vallási meggyőződésével nemcsak példát mutatott, hanem számtalan társának, tanítványának lelki vezetőjévé is vált. Szentendrén hunyt el 2023. január 28.-án. A halála előtti napon még Bach-műveket játszott…


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS