AGYLYUK
Nem a szemeddel látsz
Nem a kezeddel érzel
Nem a szíveddel szeretsz
Karámba zárt vadlovak
Megfáradt tánca
Álca ráncaid mögött
Ha érdes az éj, s fáj
Ha hajnal hasad
Hajad alatt repked
Egy csipetnyi madárdal
Köszönj a Napnak
S pupilládban égnek
Gondolataid gonddá
Léted esélytelen tétté
Szerelmed füstízű mézzé
S ha csókolod mátkád
Megfésülöd átkát –
Mily édes, kéjes pillanat
Füstölög az agyad
Sörétes neuronjaiddal
Öcsém! –
Főbe lőtted magad
Szóljon hozzá!