Álomnapló (részletek) – 68. • Hetedhéthatár

Szépirodalom - próza

Álomnapló (részletek) – 68.

Magányosan sétálok, egy hatalmas dombról nézek le a völgybe, érdekes módon felismerek egy baranyai hostelt, sőt a kertben hajlongó idős szomszéd nénit, aki már fél évszázada halott. Örülök, hogy élőnek látom, le is kiabálok neki, ő néz felfelé, kezét a szeme fölé emelve, de nem lát engem, ezért újra dolgozni kezd. Mintha krumplit szedne a földből, azokat kupacokba hordja, hogy azt majd gyermeke hordja be zsákokba töltve.

Esős időben járkálok a sétálóutcában, bemegyek a boltba vásárolni, sokat nézelődök, és nagyon keveset vásárolok, nem kaptam, amit szerettem volna venni. A következő jelenet már Rákoscsabán a kedvenc közértemben játszódik. Zokon veszem, hogy nem ismernek fel az eladók, persze az nem jut eszembe, hogy másfél évtizede nem jártam ebben az üzletben. Ismét úton vagyok, busszal utazok vissza kőbányára, miközben dörög, villámlik és zuhog az eső. Jó ez a sötét biztonság a kis buszon. Valaki rám szól, hogy tegyem fel a szájmaszkot, anélkül nem utazhatok. Előkotrom a táskámból, de majd megfúlok alatta. Nem is látok, mert bepárásodik a szemüvegem. Várom, hogy a sétálóutcába érjek. Ott nagy földhányások fogadnak, felújítási munkálatok kezdődtek a távollétemben. Párom jön velem szemben, mérges, hogy össze-vissza keresett már mindegyik gyógyszertárban, sehol nem látott.

Nem tudom már, melyik kórházban vagyok, de örömmel tölt el az itt uralkodó tisztaság, a vakító fehér ágynemű, meg a falak. Különösen nagy élmény, hogy háromfős kórteremben helyeztek el, hogy a mellékhelyiségekben, fürdőben sem kell botorkálni, mert a 4. ágy helyén vannak ezek a helyiségek. Megkönnyebbülök, mert 2006-ban egy nevezetes budai kórházban 16-an feküdtünk két sorban a kórteremben, az ágyak között fél méternyi távolságban. A fürdőkről nem is beszélve, a lehangolóan szürke zuhanyzóhelyiségben 5 zuhanyrózsából rendszerint csak 3 működött. Sorban álltunk reggel, este értük, mert a később érkezőknek már nem jutott meleg víz. Az egyetlen emeleti illemhelyet férfiak, nők egyaránt használták. Az öreg tákolmány alatt alul 30 cm-es rés tátongott, hogy lássuk, ki a szerencsés trónoló. Ha szőrös 45-ös lábat láttam, egyből elszállt minden ingerem, visszahúzódtam a zsúfolt, barátságtalan kórterembe. Most itt van ez a gyönyörű vakító fehér kórterem, állítható, szabályozható modern ággyal, működő ágy feletti lámpával. Milyen sok rejtvényt fogok fejteni, meg olvasni ittlétem alatt. Érdekes módon beszélhetnékem támad. Türelmetlenül várok már egy betegtársat, akivel megoszthatom pozitív benyomásimat.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS