Szivárványról zuhantomban
’pokol-éjjel’
belülről rothadó emberekkel
találkoztam –
vérük szurok volt,
szájuk
gennyt rózsállott,
és
eltűnt ideikbe plántálódtak
a borzadályok.
Kezük dzsungeléből majmok
terjesztették a vírust,
de fogaikat szilánkokra
harapta a Hold
’sehol és semmikor’ –
a mindenttűrő éghatáron
szivárványról zuhantomban
kilenc imát kiabálok, –
ezer nyelven énekel(l)ek
a mocskába visszahulló Halálról.
Hozzászólások