Küllemében és tartalmában egyaránt értékes könyv jelent meg idén a Széphalom Könyvműhely gondozásában: Kedves Bátyuskám! Várkonyi Nándor és Weöres Sándor barátsága levelezésük tükrében 1933–1973. E kötet pécsi bemutatójára szeptember 11-én került sor a PécsLIT Fesztivál keretében. A rendezvénynek a Csorba Győző Könyvtár Belvárosi Fiókkönyvtára adott helyet.
Meglepően sokan voltak kíváncsiak a könyvre, ezt mutatta, hogy pótszékeket kellett hozni az előre berendezett terembe, de így is többen az előtérből, illetve a teraszról követték nyomon a beszélgetést. Külön öröm volt, hogy sok fiatal jelent meg az eseményen, jelezve, hogy a 49 éve elhunyt Várkonyi Nándor munkássága, kulturális hagyatéka a mai huszonéveseket is érdekli.
A könyvbemutató moderátora Hegedüs András író volt, beszélgetőtársai pedig a kötetet kiadó Széphalom Könyvműhely vezetője, Mezey Katalin és a könyvet összeállító, jegyzetekkel és névmutatóval ellátó, valamint a bevezetőt író Várkonyi-unoka, Kende Katalin voltak.
Hegedüs András még egyetemistaként kezdte megismerni Várkonyi Nándor műveit, olyannyira, hogy végül a szakdolgozatát is Várkonyi-témából írta. Kende Katalin nem véletlenül őt kérte fel a moderátori szerepre.
A Kossuth- és József Attila-díjas költő, Mezey Katalin, Várkonyi Nándor életművének a kiadója is egyben. Így a sok évtizedig kiadatlan művek neki köszönhetően könyv formát ölthettek, illetve a korábban cenzúrázott kiadások is teljes terjedelemben megjelenhettek.
Várkonyi és Weöres levelezési kötetének előszavában írja Mezey Katalin: „Két esendő – a kicsinyes mindennapi körülményekkel harcolni kénytelen –, kiszolgáltatott ember mindennapjairól, sikereikről és sikertelenségeikről olvashatunk levelezésükben: megtudjuk, hogy milyen célkitűzésekért fáradoznak, miként szeretnének eleven irodalmi, kulturális életet létrehozni maguk körül a korabeli Pécsett, a korabeli Magyarországon. Miért akarnak minél több értékes művet, verset, tanulmányt letenni egymás asztalára, tovább ösztönözve önmagukat és egymást, együtt a legmagasabbra helyezve az átugrani kívánt lécet.
Várkonyi Nándor és Weöres Sándor évtizedeken át tartó barátsága ennek az együttműködésnek, nemes versengésnek a jegyében állt, és az életműveken túl is jelentős eredményeket hozott. Elég, ha a legnehezebb időkben, a II. világháború éveiben alapított és nyolc éven át havonta megjelentetett Sorsunk című folyóiratra utalunk, amely mások mellett a dél-dunántúli irodalmi nemzedékek sorának biztosított igényes publikálási lehetőséget – Mészöly Miklóstól Gáspár Margitig és tovább.”
Kende Katalin, Várkonyi Nándor unokája, örökségének kezelője és ápolója testvérével, Ágnessel, és unokatestvérével, Andrással együtt. Kende Katalin így vall a kötetről: „Várkonyi Nándor hagyatékában gondosan megőrzött levelek, képeslapok, beszélgetőcédulák és -füzetek, kéziratok, dedikált könyvek és fényképek maradtak fenn Weöres Sándorral való kapcsolatának időszakából. Ezek rendszerezve, szinte hiánytalanul megvannak – immár a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában. Négy évtizedes barátságuk emlékei, dokumentumai a két nagy alkotó életműve alakulásának történetére is ablakot nyitnak. Noha nagyobbrészt Weöres Sándor levelei maradtak fent és találhatók meg jelen kötetünkben, tartalmukból legtöbbször kiderül, hogy Várkonyi Nándor milyen gondolataira, felvetéseire reagálhatott éppen. Így első kézből ismerhetjük meg egymás munkáját segítő, figyelemmel kísérő érdeklődésüket, elmélyült értelmezési kísérleteiket. Nem nekünk kell elemeznünk műveiket, ők maguk tárják fel ihlető gondolataikat, alkotói szándékaikat, egy-egy mű megszületését kísérő gyötrődéseiket. És mi lehetne hitelesebb a saját szavaiknál, írásaiknál?
A kor szokása szerint kézzel – ceruzával, fekete vagy kék tintával – írták egymásnak leveleiket. Kötetünkben nem csak ezek betűhív átiratát tesszük közzé, de sok esetben fotómásolatukat is megosztjuk az olvasókkal, mivel mindkettejük kézírása tisztán olvasható és igazi esztétikai élménnyel szolgál.
„Társ és barát a lét forgandóságaiban” – jellemzi kapcsolatukat Várkonyi Nándor Pergő évek című önéletírásában.
Bízunk benne, hogy nagy szellemi felkészültségről és eredeti gondolkodásmódról tanúskodó párbeszédük érdeklődésre, visszhangra talál napjaink szellemi életében is.”
A könyvbemutatót követően Várkonyi András Péter, Várkonyi Nándor unokája (Várkonyi Péter fia) Várkonyi Nándor Sziriat oszlopai tetralógiájának filozófiatörténeti elhelyezése címmel tartott előadást – ez a Várkonyi Nándor szellemisége facebook oldalon meghallgatható.
Szóljon hozzá!