Érdekes számadatok a Baranya megye földrajzi nevei I., II. [BMFN I., II.] című kiadvány adatainak értelmezéséhez

Inczefi Géza vetette fel először a magyar névtudományban, hogy a névadás körülményeinek vizsgálata során érdemes figyelmet szánni a névsűrűség kérdéskörére. Arra, hogy adott hely névanyagában milyen összefüggés van a terület nagysága és a névvel azonosított helyek (locusok) között. Egykori kedves tanáromra emlékezve összeírtam azokat a fontosabb számadatokat, amelyek a BMFN-ben közzétett helynevek helységenkénti arányait, eltéréseit szemléltetik. Illetve ismertetem a könyv munkálataihoz kapcsolódó egyéb fontos adatokat.

Könyvünk dokumentumértékére utalnak ezek a számok:

Az első kötet címlapja

• A BMFN helynévi anyagának összegyűjtéséhez, helyszíni ellenőrzéséhez, közzétevéséhez csaknem egy évtizedre volt szükségünk 1973–1982 között. Ha a gyűjtés előzményeit (Klemm Antal, Reuter Camillo, Zsolt Zsigmond, Vargha Károly, Bárdos István, Madas József, Petrovich Ede és Pesti János munkáit) is ide számítjuk, akkor a baranyai helynevek gyűjtése legalább 20 évig tartott!
• Az élőnyelvi névadatok helyszíni ellenőrzését tizennégy nyelvész végezte. Ők egyúttal a nevek közzétevői. Nevük a BMFN I. kötetében a 4. oldalon! [Közülük – sajnos – ma már csak négyen vagyunk életben!]
• A BMFN az 1973-as állapot szerint közli a megye élőnyelvi helyneveit az 1973-ban, 1974-ben végzett helyszíni gyűjtések alapján.
• A helyszíni gyűjtést főleg főiskolások és pedagógusok végezték. A BMFN I. helyneveinek gyűjtését 131 gyűjtő vállalta és teljesítette nagy szorgalommal; a II. kötet neveinek gyűjtését 87 gyűjtő végezte példás buzgalommal.
• Az élőnyelvi (beszédbeli) helynevekhez – gondos levéltári adatfeltárások után – hozzákapcsoltuk a főleg kéziratos térképekről származó történeti (írásbeli) adatokat, valamint Györffy György, Káldy- Nagy Gyula, Pesty Frigyes, Klemm Antal, Bárdos István, Madas József és Petrocich Ede adatait. A levéltéri kutatásokat Reuter Camillo, Madas József, Timár György, Pesti János és a könyv közzétevői végezték.
• 1973-ban 320 település tartozott Baranya megyéhez. 1973 után bizonyos közigazgatási szempontok alapján Csikóstöttös és Kaposszekcső községet Tolna megyéhez csatolták. 1973-ban a megye városai voltak: Pécs, Mohács, Szigetvár, Siklós, Pécsvárad és Komló.
• Baranya megye területére nincs adatom, de ha levonjuk az elcsatolt két község területét a 2019-ben közzétett adatból (4 429,60 km²), akkor megkapjuk az 1973-as terület nagyságát. A BMFN-ben közöltük az egyes települések területét hektárban és kataszteri holdban, valamint a helységek lélekszámát.
• A helynevek számára és a névsűrűségre következtetni lehet az alábbi adatokból:
• Pécsett 14 495 ha területre esett 1973-ban 3 617 locus; Mohácson az arány:11 215 ha / 1316 locus; Komlón: 7 422 ha / 542 locus; Sellyén: 2 504 ha / 308 locus; Bólyban: 2 514 ha /213 locus; Szigetváron: 5 778 ha / 745 locus. – Úgy tűnik, hogy a városok között Pécs névsűrűsége a legnagyobb. Azaz: egy hektár területen itt van a legtöbb locusnak neve, de azt is figyelembe kell venni, hogy Pécs város eredeti (történeti) határa jelentősen növekedett a hozzácsatolt települések (Megyer, Patacs, Magyarürög, Pécsszabolcs, Nagyárpád, Somogy, Vasas) területével. Alig marad el ettől Mohács névsűrűsége, jóllehet a város határa kisebb, mint Pécs városé. Valószínű, hogy Mohácson van egy-egy helynek több neve, névváltozata, mert a magyar nevek mellett igen jelentős ebben a városban a nemzetiségi helynevek (német, szerb, sokácok, bosnyák, görög [cincár], zsidó, cigány nevek) száma.
• A legkisebb települések locusai:
  Pusztafalu: 29 locus ⁎ Révfalu: 41 loc. ⁎ Lapáncsa: 44 loc. ⁎ Kislippó: 50 loc. ⁎ Németi: 53 loc. ⁎ Kistapolca: 54 loc. ⁎ Tarrós: 60 loc.
• A kis falvak locusai:
  Gorica: 72 loc. ⁎ Lovászhetény: 74 loc. ⁎ Sósvertike: 71 ⁎ Szalánta: 76 loc. ⁎ Lúzsok: 81 loc. ⁎ Kacsóta: 81 loc. ⁎ Kemse: 83 loc. ⁎ Husztót: 85 loc. ⁎ Drávaszerdahely: 86 loc. ⁎ Kán: 88 loc. ⁎ Kisszentmárton: 96 loc. ⁎ Kiskassa: 96 loc. ⁎ Szőke: 97 loc. ⁎ Belvárdgyula: 98 loc. ⁎ Olasz: 123 loc. ⁎ Hirics: 126 loc. ⁎ Egerág: 135 loc. ⁎ Felsőszentmárton:166 loc. ⁎ Zók: 167 loc. ⁎ Aranyosgadány: 170 loc. ⁎ Beremend: 180 loc. ⁎ Zengővárkony: 188 loc.
• Az átlagosnál nagyobb külterületű települések locusai:
  Bóly: 213 loc.⁎ Palotabozsok: 225 loc.⁎ Szentlőrinc: 234 loc. ⁎ Feked: 238 loc. ⁎ Harkány: 246 loc. ⁎ Erdősmecske: 260 loc. ⁎ Mecseknádasd: 267 loc. ⁎ Nagyharsány: 280 loc. ⁎ Alsómocsolád: 286 loc. ⁎ Mágocs: 295 loc. ⁎ Pécsvárad: 298 loc. ⁎ Somberek: 301 loc. ⁎  Hosszúhetény: 341 loc. ⁎ Szederkény: 354 loc. ⁎ Magyaregregy: 360 loc. ⁎ Homorúd: 362 loc.
• Nem nagyobb külterületű, mégis sok locusú községek:
  Geresdlak: 460 loc. ⁎ Véménd: 486 loc.
• Igen nagy külterületű település locusa:
  Dunafalva: 515 locus.

Az itt bemutatott locusok nagy része szoros kapcsolatban van az egyes települések területével. Általában a kisebb határú településekben kevesebb a locusok száma, nagyobb határúaknál meg nagyobb. Furcsának tűnhet, hogy ez az összefüggés nem figyelhető meg néhány dél-baranyai német falu helynévanyagában. Például Véménd, Szederkény és Geresdlak községekben azért magas a locusok száma, mert Hoffmann Ottó felvette a nevek közé az ún. házneveket is.

Lehetne vizsgálni a terület és a locusok közötti arányt településenként. Ezt a számítást én nem végzetem el.

Bizonyára azt is jó lenne tudnunk, hogy a BMFN-ben összesen hány helynév található, elkülönítve a rendszerben szóbeli és az írásbeli neveket. Kis községek esetében ezt még meg lehetne oldani „strigulázó” módszerrel, de a városok neveit így nehéz összeszámolgatni. Ezt az időigényes munkát csak számítógépes adatfeldolgozással tudnánk pontosan és energiatakarékosan megoldani. Erre már van lehetőségünk, ugyanis a BMFN digitalizált anyaga elérhető a világhálón: – Becslés alapján a BMFN-ben legalább félmillió helynévi adat van, de lehet, hogy ennél több. A becslésben azt tekintettem alapnak, hogy a megye helynévanyagában településenként átlagosan 3–400 locussal számolva (l. a fenti adatokat!) 150–200 ezer lehet a locusok száma. Egy-egy településen az élőnyelvi nevekhez történeti (írásbeli) nevek kapcsolódnak szinte minden locusnál. Sok esetben az élőnyelvi alak- és névváltozatok száma lehet nevenként akár 4–5 is. Például: Alsó-rét : Āsó-tét : Ósó-rét : Kis-rét. A Mohácshoz tartozó Felsőkanda határrésznek – a nemzetiségi nevekkel együtt – tíznél is több névváltozata van (BMFN II, 495. o.). Az írásbeli (történeti) nevek különösen a pécsi és a mohácsi névanyagban szaporították a névváltozatok, ejtésváltozatok számát. (Összehasonlításul: az akadémia Nagyszótárban 1 millió fölött van a címszavak száma. Jókai Mór szókincse: 15 000 szó, Arany Jánosé: 23 ezer szó!) – A BMFN helynévi szóállománya lexikológiai, névtudományi és művelődéstörténeti szempontok alapján is rendkívüli, felbecsülhetetlen érték.

• A BMFN terjedelme: az I. kötet: 1053 oldal, a II. kötet:1279 oldal.
• Az egyes települések helyneveinek helyi azonosítását térképek segítik. Kisebb falvak neveit egy térkép ábrázolja úgy, hogy a rajzoló összevontan készítette el a belterület és a külterület térképét. A nagyobb települések bel- és külterületi nevei csak két önálló térképen fértek el. Pécs város térképlapja 11 szelvényből áll, Mohácsé 9 részből.
• A BMFN létrejöttét a Bevezetőből ismerhetik meg olvasók. Itt olvasható a könyv használatát segítő útmutató, a települések neve és sorszáma ábécé- rendben, a közzétevők és a gyűjtők neve. Az adatszolgáltatók nevei az egyes települések névanyagának végére kerültek.
• A BMFN-ről írt recenziókat ebben a forrásban lehet megtalálni: Baranyai Művelődés 1989/3. 83–84.

Aranyosgadányi Tájház Horváth-kert (Forrás: Wikipédia)

Megosztás

Tweet