A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (17.)

A náci Németország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, teljhatalmú magyarországi megbízottja, „Magyarország Ura” jellemző közéleti tevékenységéről szól a május 3-án megjelent tudósítás, amelynek címeit közlöm. „Weesenmayer a nagy Németbirodalom (sic!) magyarországi követe és meghatalmazottja nagyszabású beszédet mondott a nemzeti munka napjának ünnepén – A német nemzeti szocializmus mágnese a dolgok jobb rendjének az európai térségben – Magyarországon az új felelős férfiakkal egy új közösség sok munkáját végezték már el – Harcoló és akaratközösség a szövetkezett nemzetek valamennyi dolgozójával – Előttünk van a még szorosabb közösségben elvégzendő jövendő munka óriási súlya és óriási feladata.”

Nézzük a május 6-i, szombati fontos belpolitikai híreket. „Főispáni értekezlet a belügyminisztériumban” volt a cím, a szöveg pedig így szólt. „… – A Budapesti Értesítő jelenti: A belügyminisztériumban csütörtökön vitéz Jaross Andor elnökletével és Baky László államtitkár részvételével főispáni értekezlet volt, amelyen megjelent Sztójay Döme miniszterelnök, vitéz Rácz Jenő miniszterelnök helyettes és Huszovszky Lajos miniszterelnökségi államtitkár is. Sztójay (Döme) miniszterelnök felszólalásában hosszabb beszédben ismertette a kormány politikai célkitűzéseit.”

Itt jelent meg az a híradás is május 7-én, amely borzolta a kedélyeket: „Május folyamán bevezetik a nők kötelező honvédelmi munkáját – Egyelőre 18-30 éves hajadonok és gyermektelen asszonyok kerülnek sorra.”

Az a hír szintén kiemelendő május 6-án, hogy új mozgósítási kormánybiztosokat neveztek ki, de ez Baranyára nem vonatkozott, ugyanis nálunk maradt dr.  Nikolits Mihály főispán. Május 7-én pedig új főispánokat neveztek ki az országban, de ez sem vonatkozott vármegyénkre. Egy következő jellemző cikk címei: „A győzelem kivívása érdekében mindent meg kell tenni – hangoztatta a belügyminiszter (Jaross Andor) Nyitra és Pozsony megyék főispánjának beiktatása alkalmából – E belpolitika helyére a katonapolitikát kell állítani! – A magyar nemzetiszocializmus az öntudatos és kemény emberek arcvonala – Az ország jellegét és jövőjét kizárólag a katonai érdekek dominálják.” S hogy a történelmi előzményről is szóljak, „Az ellenforradalom 25 éves fordulóját (sic!) ünnepelték Szegeden” című híradást emelem ki…

És most jöjjön a „feketeleves” május 6-ról, ezekkel a címekkel. „Kijelölték a pécsi gettót – Hétfőn megkezdik a sárga csillag viselésére kötelezett zsidók kitelepítését – 3400 zsidó kerül a gettóba” A szöveg így következett – a „szokott” előző napi keltezéssel. „Az egymás után napvilágot látó zsidó rendeletek végrehajtása Pécsett is teljes erővel folyik. Most sor került a sárga csillag viselésére kötelezett zsidók kitelepítésére is, az erre a célra kijelölt helyre. A város polgármestere a mai nap folyamán, helyszíni szemle után jelölte ki ezt a helyet, és ezután el is rendelte a sárga csillag viselésére kötelezett zsidóknak oda való kitelepítését.

A városnak ez a kijelölt része olyan zárt település lesz, ahol a zsidók zárt egységben élhetnek majd. A kijelölt városrészt a kormányhatóság rendelete és intenciói alapján állapították meg Pécsett is. A pécsi gettó számára kijelölt városrészt délen a báró Bánffy Dezső utcának az Ispitaalja utcától a Vas Gereben utcáig bezárólag terjedő északi szakasza, keleten az Ispitaalja utca nyugati, északon a Kassa utca déli, nyugaton pedig a Vas Gereben utca keleti része határolja. Ez a városrész zárt egységet alkot, amennyiben többek közt benne van a tömegszállásra kiválóan alkalmas Máv. (sic!) bérház is. Ebbe a városrészbe tartozik végül a Szilágyi Dezső és Tompa Mihály utcáknak a Kassa utcától a Báró Bánffy Dezső utcáig terjedő szakasza is.

Kétségtelen, hogy ez a zárt telepítés néhány keresztény kisembernek erről a részről való átköltöztetését is megkívánja. Az illetőket azonban a város hatósága legalább is olyan, de jobb lakásban fogja részesíteni. A kijelölésnél a kormányintézkedéseken kívül figyelembe jött az a körülmény is, hogy a gettó céljára kijelölt terepet le lehet zárni, a város szélén van, azonkívül a vasúthoz és repülőtérhez való közelségét is figyelembe vették.

A város polgármestere az átköltöztetés lebonyolításával a város közigazgatósági hatóságát bízta meg. A kitelepítést május 8-án, hétfőn reggel megkezdik, és május 15-én befejezik. Összesen 3400 sárga csillag viselésére kötelezett zsidót helyeznek el a gettóban, oly formán, hogy egy-egy lakószobába öt zsidó jut. Szombaton az érdekelt keresztények már megkapják a polgármesteri véghatározatot, amelyben felhívják őket az átköltözésre a zsidók által elhagyott lakásokba.

A keresztények átköltözésénél, illetőleg a nekik juttandó (sic!)  jobb lakások kijelölésénél természetesen figyelembe veszik nemcsak a családtagok számát, hanem a társadalmi állást és az életszínvonalat is. A sárga csillag viselésére kötelezett zsidók hétfőn reggel már megkezdik az összeköltözést, hogy mindjárt az első nap minél több zsidó lakás szabaduljon fel a keresztény átköltözködők számára.

A sárga csillag viselésére kötelezett zsidók átköltöztetése után a rendőrkapitányság intézkedik majd a gettó lezárásáról, és arról, hogy az ott lakók a napnak melyik óráiban jöhetnek onnét ki bevásárlásaik és más halaszthatatlan ügyeik elvégzése céljából. A gettó egészségügyi szolgálatának ellátásáról is gondoskodás történik. A városban élő 20 zsidó orvos közül ugyanis 5 a gettóba költözik, míg a többi 15, akik lego-szolgálatot (sic! – légoltalmi szolgálatot) teljesítenek, egyelőre megmaradhatnak eddigi lakásukban. A gettóba való áttelepítés részletesebb tudnivalóit vasárnapi számunkban közöljük.”

Ahogy ígérték, május 7-én megjelent „A pécsi zsidók gettóba való kitelepítése 272 keresztény családot érint” című közlemény, ezzel a diktátummal. „– Mai számunkban már megírtuk, hogy a város polgármestere kijelölte a pécsi gettó helyét, és hogy az áttelepítést hétfőn reggel megkezdik. Ezzel kapcsolatban ma az alábbiakat közöljük. A sárga csillag viselésére kötelezett 3400 pécsi zsidó gettóba való szorítása 272 keresztény családot érint.

Ez a 272 keresztény család 59 háztulajdonos házában lakik. A háztulajdonosok közül csak 35-en laknak házukban. Ez annyit jelent, hogy a 272 keresztény család túlnyomó részt lakó, illetve bérlő. A város hatósága megnyugtatja a 272 keresztény családot, hogy új lakásukba való költözésük egy fillérjükbe sem kerül, sőt ahol arra szükség lesz, a tatarozást is díjmentesen kapják meg. A keresztények lakbéréről is történt már intézkedés.

A helyzet itt az, hogy a keresztlény családok az új lakásban is ugyanazt a lakbért fizetik, mint régi lakásukban. Több lakbér csak akkor lesz, ha valaki eddigi lakásánál nagyobbat igényel és kap. A 272 keresztény család holnap, vasárnap és hétfőn kapja kézhez a polgármesteri véghatározatot. Ennek alapján hétfőn reggel 8 órakor a városházán megkezdik a keresztény családok lakásigénylésének tárgyalását. A város hatósága felhívja az érdekelteket, hogy a véghatározatban jelzett időben pontosan jelenjenek meg, nehogy torlódások állhassanak elő.

A pécsi zsidó központi tanács a mai nap folyamán már bejelentette, hogy a zsidók összeköltözése már megkezdődött, holnap vasárnapra már 50-60 zsidó lakás üresen fog állni. A zsidó családok a költözésük költségeit maguk viselik, úgyszintén bútoraik beraktározásának (sic!) költségeit is. A beraktározás lebonyolítását a pécsi zsidó tanács végzi. A rendelkezések értelmében így a 3400 pécsi zsidót 272 lakásban helyezik el. Hogy a zsidók új lakásukba mi mindent vihetnek magukkal, azt a rendőrkapitányság állapítja meg.”

S hogy milyen igazat szólt a véletlen, arra példa: a május 6.-i „gettósító” cikk fölé a pécsi mozikban adott film leírása került, a címe „Ártatlanul” …

A „Dunántúl” újságcikkei az Arcanum Digitális Tudománytárban találhatók.