Vasárnap, október 27-én telt ház előtt nyitották meg a brassói Dalszínházban az idei – sorrendben a nyolcadik – Magyar Színházfesztivált. Mikes Melinda moderátor felvezetője rövid betekintőt kínált a Fesztivál programjába, valamint a szervezők és támogatók lajstromába. Jelen volt a megnyítón Dévai Erika Magyarország csíkszeredai konzulasszonya, aki méltatta a kiemelkedő brassói kultúresemény jelentőségét, megköszönve mindazoknak, akik hozzájárultak annak létrejöttéhez. Az esemény Toró Tibor fesztiválszervező köszöntő beszédével folytatódott, majd dr. Bencze Mihály négyfalusi helytörténész átadta Megyaszai Lászlónak, a Reménység Háza református gyülekezet kántorának Túri Török Tibor szobrász alkotását, nevesen a Kiss Sándor ezredest ábrázoló féldomborművet.
A megnyitó után a Brassói Magyar Színház Magyarok fénye című zenés történelmi játéka előtt gördült fel a függöny. Az éjfélbe nyúló produkció különleges élményt nyújtott a zsúfolásig telt operaház nézőinek-hallgatóinak, ugyanis a „játszók” színművészi- és énekesi tudásuk legjavát nyújtották. Az előadás számos szöveg- és dalszerző, rockzenész, énekes csapatmunkájának gyümölcse, de van köztük tanár, lelkész, hangtechnikus, diák és hivatásos színész is a Kátpát-medence szinte minden régiójából. Ízelítőül csak néhányat említenék: Vadkerti Imre Gútáról, Ferenci Attila Beregszászról, Simon Örs Marosvásárhelyről, Farkas Tamás Zoltán és Keresztes István Nagyváradról, Szász Mihály Kovásznáról, Demeter Elemér Kézdivásárhelyről, Varga Zsolt Révkomáromból, Szőke Tímea és Béres Vivien Beatrix Budapestről, Csákány Antal László Alsórákosról, Lucaci Réka Ágota Keresztvárról, Bogyor Attila Barótról (és hadd ne soroljam tovább!) szegődött a csapathoz. Különös elégtétellel tölt el bennünket, hogy brassói és Brassó megyei szereplői is vannak a csapatnak Antal Zita Melánia énekes, hegedűművész, Gheorghilas Brigitta énekes, zenetanár, Kelemen Ignác táncos, Molnár Károly harmonikás, Kökösi Attila színigazgató, rádiós, Szász Gyöngyi teatrológus, rendező és dr. Bencze Mihály konzulens, helytörténész személyében.
Az előadás cselekménye az 1849-ben zajlott alsó-tömösi csata eseményei köré fonódik, melyet – bár jelentősége sarkalatos volt a magyar forradalom és szabadságharc sorsában – a történelem méltatlanul mellőzött. Az esemény a magyar romantikus irányzat virágkorában történt (gondoljunk ez idő tájt született Jókai-, Mikszáth-regényekre, Petőfi, Arany, Tompa stb. költészetére), így a rendezők igen találóan fonták át a cselekményt egy romantikus szerelem történetével, mely természetesen happy end-del végződik.
A cselekmény is a hadállás szabályait követi: a jobbik félen a magyar tábort és szabadságharcot képviselő honvédek: Kiss Sándor ezredes (Vadkerti Imre), Bem tábornok (Ferenci Attila), Czetz János tábornok (Király Tibor), Szász Dániel százados (Keresztes István), Kövesváry András (Bogyor Attila), Kövesváry Zoltán (Simon Örs), Jelena (Antal Zita Melánia), Kövesváry Réka (Lucaci Réka Ágota), a Táltos (Kelemen Ignác), Ernő testvér (Demeter Elemér) és a köznépet megjelenítő táncosok (Bölöni Kék Virág Néptánccsoport) és huszárok (Kézdiszéki Huszár Hagyományőrző Egyesület). A ellenség táborát a „másik igazság” pártján állók képviselik: a hatalmukat és a Habsburg-Lotharingia-ház uralmát védelmező osztrákok: Zsófia régensnő (Gheorghilas Brigitta), Lüdersz tábornok (Csákány Antal László), Puchner tábornok (Varga Zsolt), valamint a cári küldöttek: Kosztyin alezredes (Farkas Tamás Zoltán), Orosz zenész (Molnár Károly), Kuvezin gyógyító (Szepesi Richárd), Azalea (Szőke Tímea), akik az osztrák-orosz uralkodók egyezsége értelmében kötelesek voltak a Habsburgok érdekeit védelmezni.
Gebauer (Szász Mihály), a szász erdész alakja a mindenkori árulót példázza, aki egyéni érdekei-sérelmei okán lepaktál az ellenséggel, de akit épp az ellenség büntet a legkegyetlenebbül: félrelöki útjából és kineveti. Kísértetiesen emlékeztet ez a szereplő a bibliai Júdásra, aki „harminc aranyakért” adta hóhérkézre a Megváltót, de aki végül saját tettének lett áldozata.
Volt néhány mozzanata az előadásnak, mely a címadó „magyarok fényét” hangsúlyosan pontosítja: nevesen azt, hogy bármilyen ádáz is a túlerő, ha egy nép szívében él a szabadság és függetlenség vágya, az előbb-utóbb utat tör magának és megvalósul. Így például az elnyomó hatalmat képviselő Zsófia régensnő talpig sötétlila ruhában jelenik meg (mely talán az alvadt vér színét hivatott felidézni), hangja erőteljes, parancsoló, míg a magyarok szabadságáért és saját boldogságáért küzdő Jelena végig a szűzies fehéret ölti magára, jelképezve törekvései tisztaságát és önzetlenségét. Hasonlóan bátor kiállással utasítja vissza a szerelmével ostromló Gebauert is. Ez a jelenet is egyik erőssége az előadásnak: Jelena és Gebauer egymásnak hátat fordítva egyszerre éneklik-süvöltik saját igazukat, egymást túlharsogva, hiszen teljesen ellentétes hitet vallanak. Jelena népét és szerelmét védi, Gebauer csak önző céljait akarja elérni, amikor pedig ez nem sikerül, habozás nélkül elárulja a forradalmat.
Ugyancsak emlékezetes – s egyszersmind a fiatal rendezők tehetségét dicséri – az a jelenet, amikor a sebesült Kiss Sándor ezredest társai, a magyar huszárok vállukra emelve menekítik a hadtérről, azt sugallva, hogy bár a hús-vér embert sikerült eltaposnia a túlerőnek, az általa képviselt CÉL és ESZME felmagasztosul és győzedelmeskedik az elnyomás fölött.
Nem hagyhatjuk szó nélkül Ernő testvér szerepében Demeter Elemér alakítását sem, aki a megfontolt, józan tanácsadó és önzetlen segítő példáját hozza, azzal a bölcs indokkal, hogy bármilyen vész és pusztítás is fenyegessen egy népet, férfinak és nőnek egyaránt kötelessége a nemzet és anyanyelv megmaradásáért küzdeni, minden cselekedetével a jövő nemzedék létjogosultságát kell szem előtt tartania.
Végezetül álljon itt a társulat állandó stábja, mely nélkül nem jöhetett volna létre ez a fergeteges produkció: Kökösi Attila színigazgató, ötletgazda, dr. Bencze Mihály konzulens, Béres Vivien Beatrix és Szász Gyöngyi rendezők, Király Mátyás zeneszerző, Miks-Rédai Csaba zenei rendező, szövegíró, dalszerző, Szepesi Richárd zeneszerző, Virányi Attila hangmérnök, Onodi Attila koreográfus, Both Zoltán digitális marketinges, Timár Beatrix marketinges és Akácsos Zsolt a Bölöni Kék Virág Tánccsoport koreográfusa.
Nos, ez volt az idei Magyar Színházfesztivál debütje, de november 14-éig még számos előadásnak tapsolhat a brassói (és nemcsak) nagyérdemű, akit nagy szeretettel és tárt ajtókkal várnak a szervezők.
*
Fotók itt láthatók: https://www.facebook.com/MagyarSzinhazfesztival.Brasso/?locale=hu_HU
Szóljon hozzá!