A Kopint-Tárki Zrt. 2024/3. Konjunktúra jelentés sajtótájékoztatója után a cég vezérigazgatójával, Palócz Évával beszélgettünk irodájában, 2024. október 9-én.
Vezérigazgató Asszony! Milyen tényezők befolyásolják a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét,és miért értékelik közepes gyengének?
A magyar gazdaság jelenlegi helyzetét közepes-gyengének lehet értékelni, iskolai jegyekkel kifejezve mondjuk hármas alá. Az infláció ugyan alábbhagyott, de legyőzni nem sikerült, mert mind a mai napig itt él velünk, a régióban, sőt az egész EU-ban kimagasló árszint formájában. A gazdasági növekedés 2024 első felében pontosan az EU-országok rangsorának a középen helyezkedett el, de a régiós országokénál gyengébb volt. A harmadik negyedévi kilátások a részadatok alapján kifejezetten rosszak, és az utolsó negyedévre sem várunk fordulatot. 2024 egészére 1% körüli gazdasági növekedést jelzünk előre.
Miért nem lehet kizárólag a kedvezőtlen külpiaci körülményekre fogni a magyar gazdaság gyenge teljesítményét?
A gyenge gazdasági helyzet fő oka a rossz nemzetközi konjunktúra, exportunk fő felvevőpiacainak a stagnálása, zsugorodása. Ez az ipari termelést visszaveti, különösen az autóipart és a kapcsolódó ágazatokat, mint például az akkumulátorgyártást, amelyekkel szemben a kormány nagy reményeket táplált. Nem lehet azonban kizárólag a kedvezőtlen külpiaci körülményekre fogni a magyar gazdaság gyenge teljesítményét. Abban ugyanis legalább annyira szerepet játszanak a belső feltételek: a magas államháztartási hiány és államadósság-ráta, amely az állami beruházások zuhanását okozzák, egyes szektorok túladóztatása (szintén fiskális szempontok alapján), a gazdasági szabályok folyamatos változtatása. Ezek mind elbizonytalanítják a magánszektor beruházásait is.
Milyen gazdasági növekedést várnak 2025-re a különböző gazdaságpolitikai centrumok és független szakértők?
A rövidtávú kilátások rendkívül bizonytalanok. A kormányfő 2025-re 3-6%-os gazdasági növekedést vár, ugyanakkor a főbb gazdaságpolitikai centrumok, a Pénzügyminisztérium és az MNB inkább 3-4%-os növekedést jelez előre. A pénzügyminiszter előzetes közlése szerint a 2025. évi költségvetési törvény 3,4%-os gazdasági növekedés feltételezésével fog készülni, ami akár lehet reális előrejelzés is. Sok független szakértő is elképzelhetőnek tartja a 3-3,5% közötti gazdasági növekedést a jövő évben. A Kopint-Tárki azonban 3% alatti növekedést jelez előre (2,8%), és léteznek ennél pesszimistább független prognózisok is. Nem csak az idei 1% körüli növekedés miatt, hanem főként a negyedévről negyedévre romló gazdasági mutatók alapján nem látszanak a jelei annak a trendfordulatnak, amelyek az eddigi tendenciák gyökeres megváltozására utalnának. Az idei gyenge adatok ugyan a bázishatás miatt kedvező feltételeket teremtenek a jövő évi növekedés ütemének, ugyanakkor a romló trend megfordításához ennél többre lenne szükség.
Mind az idei, mind a jövő évi növekedés kilátásait erősen beárnyékolja az európai uniós támogatások hiánya, illetve alacsony mértéke. Márpedig masszív EU-s támogatás nélkül nincs szignifikáns növekedés és technológia fejlődés. Az EU-s támogatásokról való lemondással a magyar kormány a gazdaság fejlesztésének, illetve a társadalmi kohézió erősítésének a történelmi lehetőségéről mond le.
Miért kérdéses, hogy a külföldi autóipari és akkumulátor beruházások jelentősen növelnék a hazai GDP-t?
Feltehetőleg a kormány abban bízik, hogy 2025 első felében életbe léphetnek olyan külföldi autóipari és akkumulátor beruházások, amelyek meglökhetik a gazdasági növekedés ütemét. Ez azonban igencsak kérdéses. Még ha bővülnek is ezek a kapacitások, a külföldi felvevőpiac számottevő bővülésére a szakértők nem számítanak. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a most erőltetett külföldi beruházások hosszabb távon is csak csekély mértékben tudják majd élénkíteni a hazai GDP bővülését, mivel nagymértékben támaszkodnak importra. A magas importvonzat miatt ezeknek a beruházásoknak a gazdaságösztönző hatása hosszabb távon korlátozott lesz.
Milyen problémákat vet fel a kormány 21 pontos gazdasági növekedést ösztönző programja?
A kormány meghirdette a 21 pontos gazdasági növekedést ösztönző programját, amely 3 fő programelemen alapul. A lakásépítés támogatásán, a háztartások jövedelmének a növelésén, valamint a kisvállalatok támogatásán. Ezek közül a lakásépítési program elemek közül igencsak problémás az önkéntes nyugdíj-megtakarítások felhasználása, ami a jövő felélésének az eszköze lehet. A bérek emelkedésének a feltétele pedig a termelékenység növelése lenne, ami a vállalatok technológiai beruházásainak a függvénye. A termelékenység növelése nélkül a béremelkedés nem a reáljövedelmek növekedéséhez, hanem az infláció emelkedéséhez vezethet, ami erodálhatja a nominális béremelkedés hatását. A kkv szektor támogatását minden korábbi kormány a zászlajára tűzte, számottevő áttörést azonban jellemzően nem sikerült elérnie. A programban felsorolt elemek (a kkv-k adminisztrációjának csökkentése, a honlapkészítés támogatása, illetve az Eximbank hitelprogramjainak újraindítása) nem újak az elmúlt évtizedek hasonló programjaihoz képest.
Milyen kihívásokkal néz szembe a Kopint-Tárki Kutató Intézet és hogyan tudja ezeket kezelni?
Ami a Kopint-Tárki helyzetét illeti, egy 7 évtizedre visszatekintő kutatóintézetről van szó, amely az elmúlt évtizedek viharos változásait is túl tudta élni. Szakmailag független kutatóműhelynek lenni azt jelenti, hogy egyik rezsim sem preferálja a megrendelések vagy a közbeszerzések terén. Mindazonáltal, a Kopint-Tárki az elmúlt évtizedek során sikeresen nyert el európai uniós konzorciumi kutatási támogatásokat, illetve a magyar tagja egy európai uniós intézmény (Eurofound) nemzetközi elemző hálózatának. Emellett az elmúlt 4 évben állami megbízásunk is volt, egy keretszerződés az európai uniós támogatású munkaerő piaci programok értékeléséről. A független intézeti lét természetesen anyagi hátrányokat jelent, ami például az alacsonyabb bérekben jelentkezik, ezt azonban, legalábbis részben, kárpótolni tudhatja a munkatársaknak a tisztességes és minőségi munka miatti elégedettségi érzése. Ez nem mindenhol adatik meg.
Szóljon hozzá!