(F)ordítok – 77.

Karádi Kázmér: Megtalált ösvény

Kezed kezembe simul,
Szemed szememben keresi
Egy fáradt vándor
Megkopott fényét.
Lelkem lelkedben pihen,
S tied az őszi sóhaj
Minket ölelő könyörgése.

Kázmér Karádi: Poteca regăsită

Mâna-ţi în mâna-mi se ascunde,
Ochi-ţi în ochi-mi caută
Lumina ponosită
Al unui hoinar obosit.
Sufletu-mi în sufletu-ţi zace,
Şi a ta e rugămintea freamătului
De toamnă care ne-nbrăţişează.

Legyen Ön az első hozzászóló!

Szóljon hozzá!

Az Ön e-mail címe nem kerül nyilvánosságra.


*


Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .