Ha a száz évvel ezelőtti szilveszteri programokat, mulatságokat akarjuk megtekinteni, akkor a számítógépes felületen az Arcanum Digitális Tudománytárat kell megkeresnünk, és ott kutatnunk az akkori pécsi újságokban, például a Dunántúl (1911-1944) konzervatív-katolikus napilap számai között, ahogy ezt jelen írás szerzője is tette.
Az akkori óévbúcsúztató szerdára esett, és elsőként az aznapi egyházi rendezvényt idézem, „Évzáró istentisztelet a székesegyházban” címmel. „Az év utolsó napján, Szilveszter délután 6 órakor tartják a pécsi székesegyházban a szokásos évzáró istentiszteletet. A szokásos áldást megelőzőleg Ákos Ferenc dr. szentszéki jegyző, püspöki levéltáros mond szentbeszédet.”
Ha viszont a színházi műsort nézem a lap hasonló rovatában, akkor a következőket találom. „Nagy szilveszteri kabarét rendez ma este fél 11 órai kezdettel a színház. Hogy hangos lesz a jókedv, azt a legkitűnőbb kabaré darabokon, tréfákon kívül Cseh Iván konferálása is biztosítja.
A rendkívül szórakoztató, nagy móka est műsorán szerepel Karinthy Frigyes frappáns, szellemes vígjátéka, a Piczege méltóságos úr, melyben Cseh Iván, Málnaffy Otti (Ottilia) és Kozma Ica játszanak. Harmath Imre 1 felvonásos tréfájában, az Aszaltbetyárban Czobor (Imre), Szömörkényi (Franciska), Cseh Iván és Irayné lép fel, míg Kőváry Gyula bohózatában, a Jaj, a telefonban Hermann Manci, Cseh Iván és Váry Géza. Antók Ferenc szeriőz dalokat énekel, Váry Géza kuplékat, Páger (Antal) és Sárvay Rózsi pedig táncduettel szerepelnek.
Nagy sikere lesz Somlay Attila műdalainak és Cseh Iván aktuális kupléinak. Cseh Ivánnak lesz nézőtéri mókája is, egy telepatikus magánszám, amely jókedvre fogja hangolni még a legmorcabb ábrázatokat is. Nagyszerűen illeszkedik a műsorba Ernster Jenő füttyművész száma. Ennyi ötlet és elsőrangú szereplő a legfőbb garancia arra, hogy a legkellemesebb Szilveszter estét a színházban töltheti a publikum.
A Nótás kapitány előadását ismétlik meg ma, szerdán este a színházban. A Nótás kapitány legendás jókedvében, gyönyörű dalaiban ez ideig mindenkor zsúfolt házak gyönyörködtek. Nagyobb sikere még nem volt operettnek a pécsi színpadon, mint a Nótás kapitánynak, melynek szereplői és grandiózus kiállítása valóban megérdemlik a frenetikus tapsokat.” Ha a számos szereplő nevét nézik, Páger Antalra is rátalálnak. Igen, ő volt az, aki innen indította ragyogó pályafutását, amikor az évtized közepén színházunk tagja volt…
Az Apolló Moziban ½ 5, 6, ½ 8 és 9 órakor a „Lovagkisasszony” című némafilm ment, amelyet így jellemzett a sajtó: „…regényes történet az angol arisztokrácia köréből, 6 felvonásban, a két utolsó előadás zenekarkísérettel.” Ami pedig a többi szilveszteri rendezvényt illeti, számos esetben már jó előre meghirdették, hogy kellő számú részvevő legyen ott. S hogy az „óév-temetés” még zavartalanabb legyen, a Pécsi Kereskedők Testülete közölte, hogy újév napján az összes üzletet zárva tartják…
Városunk büszkesége, a Pécsi Dalárda (1862-1950) ismét kitett magáért, amikor mint minden évben, úgy most is vidám mulatságot rendezett. „A Pécsi Dalárda mai szilveszter esti műsora a nőegylet helyiségeiben, a dalárda legjobb műkedvelőinek közreműködésével a legkitűnőbb szórakozást biztosítja. A műsor este 9 órakor kezdődik. Jegyek Vámos dr. drogériájában és Gruber és Bőhm cukorkaüzletében válthatók.”
Nem akart lemaradni a nyomdászok kórusa, a Gutenberg Dalkör sem, amely a régi sörházban tartotta szilveszteri műsoros estjét.
Rátérve a helyi egyesületek, szervezetek mókás rendezvényeire, a következő programokon akad meg a szemünk. „A keresztény szocialista egyesület Arany János Önképzőköre Szilveszter estét rendez. Remek és kacagtató előadásról gondoskodtak. Műsor után reggelig tánc. Belépődíj személyenként 15 ezer korona.”
„A budai külvárosi katolikus kör ma, december 31-én esti fél 9 órai kezdettel tartja műsoros családi Szilveszter estélyét. Belépődíj nincs. A kör tagjait, a tagok családját és vendégeit ezúton hívja meg az elnökség.” „A pécsi izraelita nőegylet műsoros estélye. Szenzációs műsor, pompás tréfák, tánc és szépségverseny teszik változatossá és színessé az izraelita nőegylet december 31-i estélyét. A Pannónia nagyterme kicsínynek fog bizonyulni ezúttal. Az est pontosan 9 órakor kezdődik. A mulatság iránt városszerte igen nagy az érdeklődés, és minden jel arra mutat, hogy a megérdemelt siker nem fog elmaradni. Jegyek Blancznál és este a pénztárnál.”
„A Pécsi Polgári Kaszinó december 31-én este 8 órai kezdettel saját helyiségeiben belépődíj nélküli műsoros Szilveszter estét tart, melyre meghívja összes tagjait, és szorosan vett családtagjait az ügynökség.” „Vitézek szilveszteri összejövetele. Pécs és Baranya vármegye legénységi állomány-beli vitézek asztaltársasági szilveszter estéje 9 órai kezdettel a Gambrinus-féle vendéglőben, melyre kérik a tagokat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. Vendégeket szívesen lát a vezetőség.”
Előre beharangozta a lap ezt a vidéki műsort „Szilveszter estély Németbólyban” címmel. A Németbólyi (mai nevén Bólyi) Katolikus Kör Szilveszter-estjét este 8 órakor rendezte „A németbólyi katolikus kör december 31-én este 8 órai kezdettel Szilveszter estélyt rendez…” Az esten prózai és zenei műsorszámok hangzottak el helyi előadók közreműködésével, a zárszót a kör elnöke, Bök József plébános mondta…
A lap 1925. január 1.-jén a „Hírek” rovatban, „Szilveszter éjjel” címmel a következő verset tette közzé, mintegy „összegezve” az előző napi történteket. (A nagy kezdőbetűk sorkezdéseket jelölnek.)
„Amennyi kedvesen babonás, De szerencsét jelentő szokás Van ilyenkor forgalomban. Bevallom nyílt őszinteséggel, Hogy azoknak én kedvteléssel Mindig követője voltam. Fogtam én is malac farkát, S úgy kezdtem rá a dalos hajrát, Mikor az új év betoppant. S ha sikerült úgy eltalálni, Először kéményseprőt látni, A szívem örömre lobbant. S mert cigány is szerencsét hoz, Azt is szerettem én újévkor. Elsőnek látni az évben, És ha ez mégse így sikerült, A szívemre keserűség ült. S vígaszul tükörbe néztem, Öntöttem ólmot kilószámra, Szerencsés figurára várva. S bánat ülte meg a szívem, Hogyha nagy bölcsen okoskodva Forgattam balra, avagy jobbra, S nem látszott benne semmi sem. Dobtam már hátra almahéjat, Vártam, abból a jövő néz rám Rejtélyes alakzatában. Megtettem, ami tellett tőlem, S hogy napom legyen felkelőben, Tán még tótágast is álltam. De sajnos, látom, látom általába’ Szerencsét keresni hiába Annak, akit az elkerült, S akiknek boldog új évéről Nem is közelről, messzeségről. Mindig Szent Dávid hegedül. De most megfordítom a dolgot, Nem teszek ma semmi bolondot, Mindennek ma fittyet hányok, S minden derék igaz magyar E Szilveszter éjféli dalban Boldog új évet kívánok.” A rejtélyes szignó „fsz. g.” volt.
Végére hagytam egy kereskedelmi hírt, amely az egyik helyi patinás kávéház tulajdonos-váltásáról szól. A lap többször említette előtte ezt az eseményt, amelyet az érdekelt felek így zártak le az óév utolsó napján, a „Nyílt Tér” rovatban, „A Korzó Kávéház átadása” címen.
„Családi viszonyaim arra kényszerítettek, hogy a ’Korzó’ kávéházamat átadjam. Amidőn igen tisztelt vendégeimnek irántam tanúsított jóakarata támogatásáért leghálásabb köszönetemet fejezem ki, kérem eddigi szíves pártfogásukat utódomra, Skállát Dénes József úrra is kiterjeszteni.
Fenti nyilatkozatra való tiszteletteljes hivatkozással van szerencsém a mélyen tisztelt közönséget értesíteni, hogy a ’Korzó’ Kávéházat a mai napon Weisz Ferenc úrtól átvettem. A szakmában 25 éven keresztül szerzett tapasztalataim elég biztosítékot nyújtanak arra, hogy üzletemet a mai kor igényeinek teljesen megfelelően, az igen tisztelt közönség legteljesebb megelégedésére fogom vezetni. Szíves jóakaratú támogatást kér kiváló tisztelettel Skállát Dénes József, a ’Korzó’ Kávéház tulajdonosa.”
Ilyen polgári módon zajlott le ez akkoriban, nyilvánosan, a sajtóban. Rajtunk kívül érdemes tanulmányozniuk a mai kereskedőknek, vendéglátósoknak is…
Szóljon hozzá!