A beteg ember – általában – riadtan tapasztalja, ha életereje nem a régi. Ennek jelei: a vérnyomás hirtelen emelkedése, huzamosan gyengébb erőnlét, alvászavar, türelmetlenség, ingerlékenység, fogyatkozó empátiás készség, az emberi kapcsolatok romlása. A tünetek egy része talán orvos közreműködése nélkül is felismerhető és megszüntethető: a beteg újra szedni kezdi az „elfelejtett” vérnyomáscsökkentő gyógyszerét; óvatos tornával és sétákkal javítja erőnlétét; igyekszik megismerni alvászavarának okait; kerüli a türelmetlenségre és ingerlékenységre okot adó helyzeteket; gyakorolja empátiás készségének működését, törekszik emberi kapcsolatainak megújítására. Helyzetfelmérése után a beteg ember mielőtt bármely egészségjavító cselekvésre szánná el magát, beszélje meg terveit, teendőit orvosával. Az orvos az, aki látja az összefüggéseket az általános állapot, a meglevő betegségek, a kezelésmódok és az életmódbeli változtatások lehetősége, illetve szükségessége között.
Gondot jelenthet, hogy az idős, illetve idősödő ember csak megkésve veszi észre életerejének meglepő romlását. Jó lenne tudnunk, életünk melyik időpontjában kezdődnek az említett változások. Ezekre az ismeretekre azért lenne szükségünk, hogy készülhessünk a változások kivédésére. Nagy kérdés számomra, hogy mérhető-e életerőnk jelenlegi állapota? Van-e az orvostudományban a mérésre kifejlesztett műszer?
Tájékozódásom szerint az orvoslásban már a 20. század második felében az elfáradás okainak feltárására voltak vizsgálati módszerek. Bizonyos biokémiai, élettani megfigyelések kimutatták, hogy az elfáradás oka lehet a túl erős izommunka során a glikogén csökkenése; és ehhez még a légzőszervek, a szív stb. kifáradása és hőszabályozási zavarok is társulhatnak (Egészs. abc 1970. 147). Az életerő állapotának műszeres vizsgálatára hazánkban a múlt század végén még nem került sor, de érdekesek és hasznosak lehettek azok a vizsgálatok, amelyekkel a születés után 1 vagy 5 perccel értékelni szokták az újszülött életképességét (Egészs. abc 1970. 146).
Az életerő gépi vizsgálata a 20. század második felében kezdődött az USA-ban. Hazánkban is működnek ma már olyan intézmények, amelyek számítógépes adatfeltárással vizsgálják egészségi állapotunk jelenlegi szintjét. Dunaújvárosban jött létre az Életerő Alterntív Egészségközpont, amely pontos adatokkal tud tájékoztatást adni az állapot felmérése során azokról a rendellenességekről, amelyek a betegségek kezdetekor jelennek meg életünkben. A vizsgálat ezekre a kérdésekre (témákra) ad választ: rossz közérzet, szorongás, álmatlanság, emésztési problémák, hormonális zavarok, allergiák. A vizsgálat nem helyettesíti a gyógyító munkát, de irányt mutat az orvosi munkához.
Rövidke írásom azt a célt szolgálja, hogy felhívja a figyelmet az életerő változásainak megfigyelésére és a javítást célzó elhatározásokra. – Teljesen véletlenül találtam rá erre a témára. Mivel az utóbb fél évben rohamosan romlott az egészségi állapotom, kíváncsi voltam arra, hogy létezik-e olyan orvosi műszer, amely előre jelzi az egészség változásait. Megnyugtatónak tartom, hogy az életerő alakulását ma már hazánkban is vizsgálják az e célra létesített intézmények.
Irodalom
Egészségügyi abc. Főszerkesztő: Dr. Jellinek Harry. Medicina Könyvkiadó. Budapest, 1970.
Életerő Alternatív Egészségközpont (Dunaújáros)
Szóljon hozzá!