Búcsúzom a dicstelen áprilistól a 30.-i, vasárnapi szám „Kedden megkezdődik Pécsett a tejutalványok felülvizsgálása” című, ismét előző napi keltezésű rendelet-ismertetéssel. „– A zsidók élelmiszer ellátásának a közellátási miniszter (Jurcsek Béla) részéről történt szabályozása a tejellátás terén is új radikális rendszabályok foganatosítását tette szükségessé. A város közellátási ügyosztálya ezzel kapcsolatosan a következőket közli:

(Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)
Keddtől kezdődően bizottságok fognak kimenni minden tejárusításra kijelölt, és azzal ténylegesen foglalkozó kereskedőhöz, és a fogyasztók igényjogosultságát a helyszínen fogják elbírálni. Ennek a szükségessége annál is inkább felmerült, mert a közellátási ügyosztály állandó ellenőrzései ellenére is vannak olyanok, akik jogosulatlanul jutnak tejhez akkor, amikor az arra jogosultak részére a megjáró fejadagnak csak bizonyos százalékát lehet kiszolgáltatni.
Az ellenőrzés megkönnyítése végett mind a zsidókat, mind pedig a nem zsidókat az a kötelezettség terheli, hogy igényjogosultságuknak a tejutalvány kézhezvétele óta történt időközbeni megszűnését kötelesek még a hétfői napon, május hó 1-én annál a kereskedőnél szóbelileg bejelenteni, akinél vásárolnak. Ezt a körülményt köteles a kereskedő az illető fogyasztó tejutalványára feljegyezni.
Ettől a bejelentéstől függetlenül minden tejárusításra kijelölt, és azzal foglalkozó kereskedő köteles a fogyasztó bejelentése nélkül is feljegyezni a tejutalványra minden olyan tényt, amelyből legjobb tudomása szerint a tejfogyasztásra igényjogosultság megszűnésére lehet következtetni. Azt, hogy kik igényjogosultak tejfogyasztásra, az alábbiakban közöljük: Kik igényjogosultak tejfogyasztásra?
A nem zsidók közül tejfogyasztásra igényjogosultak:

1. A gyermekek annak az évnek a végéig, amelyben 3. életévüket betöltötték, napi 1 liter tejre. 2. a gyermekek annak az évnek a végéig, amelyben 14. életévüket betöltötték, napi fél literre, 3. a terhes anyák a terhesség 4. hónapjától a szülésig, napi egy literre, 4. az orvosi bizonyítvánnyal igazolt azok a betegek, akik tejtáplálékra feltétlenül rászorulnak, napi fél liter tejre.
A zsidók közül tejre igényjogosultak:
1. A csecsemők és kisgyermekek annak az évnek a végéig, amelyben 3. életévüket betöltik, napi fél liter tejre, 2. a terhes anyák a terhesség 4. hónapjától a szülésig, legfeljebb napi 7 dl. tejre. Minden fogyasztónak kötelessége a fent említett bejelentést megtenni abban az esetben, ha a felsorolt pontok egyike alá sem tartozik. Tekintettel azokra a rendkívüli fontos érdekekre, amelyek ahhoz fűződnek, hogy tejtáplálékra a fent felsoroltak szerint feltétlenül rászorulók napi tej fejadagjukat minden nap hiánytalanul megkapják, a közellátási ügyosztály azokkal szemben, akik a jövőben igényjogosultság nélkül iparkodnak tejhez jutni, a legszigorúbb megtorló eszközöket fogja alkalmazni.”

A cikk következő részében „A közvetlenül termelőktől vásárló fogyasztók tejellátása,” majd az „Újból be kell jelenteni Pécsett a teheneket” alcímű rész következik, amelyek már nem kapcsolódnak közvetlenül írásunk tárgyához.

(Forrás: Régi Pécs)
Ha a május első számát nézem végig, a „na, ez a hónap is jól kezdődik” szólás jut eszembe – még a „kis híreket” olvasva is, amikor 2.-án a „Zsidó razzia a Munkácsy Mihály utcában” című tudósítást olvasom. „A pécsi rendőrség nagy razziát tartott április 29-én a Munkácsy Mihály utcában, és az ebből nyíló utcákban. Ellenőrizték a sárga csillag viselését, idegen zsidók esetleges beszivárgását, valamint az áruelvonást és felhalmozást. A razzia gyűrűjébe többen bekerültek, így a Szombathelyről Pécsre szivárgott S. S. Jenő, valamint egy S. Ede nevű festőművész is, aki öccse okmányait használta fel. A házkutatások során több előállítás is történt. Bekísérték a kapitányságra R. Béla szűcsöt, aki ellen megvesztegetés és áruelvonás címén már eljárás folyik, hasonlóképpen F. Ferenc órás és ékszerészt, C. Fülöp zsidó hitközségi alkalmazottat. P. Artúr kereskedőt, K. László fűszerest, végül B. Ákos borkereskedőt. Utóbbiakat áruelvonás, illetve halmozás címén internálási eljárás alá vonták. A razzia során került őrizetbe B. Erzsébet 37 éves női szabó is, aki Munkácsy Mihály utca 5. szám alatti varrodájában a zsidó rendelők által összehordott új anyagokat tartotta. Hasonló razziákat meglepetés szerűen rendelnek el a város különböző részein, és a kormányrendeletek kijátszóit súlyosan megbüntetik.”
Ez az undorító eljárásról szóló cikk-téma folytatódott a május 5.-i számban is „Rendőrbírói ítéletek a zsidó csillaggal kapcsolatos kihágások miatt” címmel. „A pécsi rendőrség büntető bírája R. Ferencné F. Erzsébet 20 éves, Király u. 7. szám alatti zsidó varrónőt, mert a sárga csillagot nem viselte, nem jogerősen 60 napi elzárásra ítélte, és internálását hozta javaslatba. Ugyanakkor K. Istvánné G. Teréz 42 éves Majláth u. 5. szám alatti lakost, mivel a zsidó megkülönböztető jelzést eltakarta, 20 napi elzárás büntetésre átváltoztatható 200 pengős pénzbüntetésre ítélte, büntetőparanccsal.”
Sőt a következő nap, május 6.-án is „Ezer pengőre ítélték, mert nem viselte a zsidó csillagot” cím alatt ezt találjuk. „A pécsi rendőrség büntető bírája 60 napi elzárásra átváltoztatható 1000 pengős pénzbüntetésre ítélte F. József 48 éves, Pécsváradi országút 2. szám alatt lakó zsidó fuvarost, aki sárga csillag nélkül ment az utcára. Az ítélet jogerős.”

(Forrás: Fortepan)
Szintén május 6.-án a vármegyei eseteket is közölték a „Zsidók internálása” című cikkben. „A pécsi járás főszolgabírája a pécsi rendőrségre kisértette S. Lajosné lothárdi, L. Gyuláné mecsekszabolcsi, valamint F. Lajosné lothárdi zsidókat internálási eljárás végett. Nevezetteket további intézkedésig őrizetbe vették. A pécsi rendőrség internálás céljából ismételten őrizetbe vette M. Lászlóné, L. Simon, K. Lajosné, K. Vilmosné, B. Ákos, L. Balázs és K. László pécsi zsidókat, közszükségleti cikkek jogellenes elvonása címén.”
Már közöltem erről cikket, most a május 6.-i előzményt adom „– Ötvenhat zsidó ügyvédet törölnek Pécsett az Ügyvédi Kamarából” lett a címe. „A Pécsi Ügyvédi Kamara most állította össze a pécsi zsidó ügyvédek névsorát. Eszerint Pécs város területén 56 a zsidó ügyvédek száma, akik a rendelet értelmében már csak május végéig működhetnek. Az Ügyvédi Kamara gondoskodik arról, hogy az illetők peres ügyeit keresztény ügyvédek vegyék át.”
Most rátérek a zsidóinkat sújtó adminisztratív intézkedésekre.

(Forrás: Vatera katalógus)
Május 3: „– A zsidók lakásainak sürgős bejelentése. A pécsi Zsidó Központi Tanács felhívja az összes pécsi zsidókat, és zsidóknak tekintendő egyéneket, hogy lakásadataik bejelentése végett a mai nap folyamán az izraelita hitközségnél, következmények terhével jelentkezzenek.”
Május 7: „A zsidók hitközségi adójának befizetése. A pécsi zsidó Központi Tanács (sic!) felhívja az összes zsidókat, hogy folyó évi hitközségi adójuk teljes hátralékát a hitközség pénztárába azonnal fizessék be.”
Május 9. „A rendőrség felhívása a zsidókhoz. A pécsi rendőrkapitányság közli, hogy a zsidókra vonatkozó rendeletekkel kapcsolatos felvilágosítást zsidó egyéneknek külön-külön nem ad. A zsidók minden ilyen kérelmükkel forduljanak a zsidó tanácshoz. Ha a tanács a hozzá fordulóknak a felvilágosítást megadni nem tudná, akkor a tanács egyik tagja a szükséges felvilágosításokat a rendőrkapitányság földszint 26. sz. szobájában 12 és 14 óra között megkapja.”

(Forrás: Pécsi Zsidó Hitközség)
Egy gazdasági eljárásról tudósított a következő hír. Május 2: „Rejtett zsidókészleteket foglalt le az egerági csendőrőrs” a cím. „Az egerági csendőrőrs K. Sámuel 58 éves bissei kisbirtokosnál zsírfelesleget, P. Irén 47 éves egerági lakosnál lisztet, cukrot és nagy mennyiségű ágyneműt, valamint asztalneműt foglalt le. F. Lajos 58 éves lothárdi kisbirtokosnál ugyancsak zsírkészletet koboztak el. A be nem jelentett és elrejtett készleteket bűnjelként lefoglalták a zsidó tulajdonosoknál, és a községi elöljáróságoknak szolgáltatták be.”
A fenti idézetek az Arcanum Digitális Tudománytárban találhatók.
Szóljon hozzá!