A KOROMRÓL – FÜST NÉLKÜL
Égettük a gondtalan éveket
Részegen dülöngélve – élve!!!
Élvetegen fetrengve ifjúságunk
Hamvasan soha el nem múló
Hullámzó, azúrkék tengerében
Halhatatlan halak lubickolnak
Kemény üvegfalú medencében
De egyszer csak koppanunk, a
Hatalmas óceán is valahol véget ér
Ha nem ittuk ki az egész tengert
Szárnyakat növesztve, örvendve
Repülhetünk a kibélelt Mennybe
Persze, azért mert mi harcoltunk
Mindent Kurvára megérdemelünk
A fiatalság remény – A kor erény
S még a pont végén is van pont
Vagy akár kettőspont: Őrülten
Nyomorult bőségben, bolondul
„Boldogan elbaszott életünk”
– Jeligére, a Kiadóba!
Szóljon hozzá!