ha úgy kezdődne ez a versem
hogy egyből áthúznám az első két sort
vagy ha átsétálnék rajta sáros cipővel
vagy átrobognék a versen egy teherautóval
csak foszlányok maradnának belőle
jó esetben
esetleg belekeveredne egy légy a sorok közé
ne gondold hogy az a lusta őszi amelyik már mozdulni is képtelen
hanem egy virgonc tavaszi újszülött
amelyik előzőleg megjárta az összes ínyencséget a fű között
bűzlene tőle a vers
muszáj lenne törölni az egészet és utána alaposan kezet mosni
és ha épp aznap sütnék rétest
finom túrósrétest sok mazsolával
és a kézzel nyújtott tésztába keverném a verssorokat
biztos még ropogósabb lenne amikor kisül
ám akkor is eltűnnének a sorok
nem csak az első két sor hanem az egész vers
mert megennénk
nos
ha mindezeket megtenném a versemmel
elképzelhető hogy felkelteném az érdeklődésedet
hovatovább
esetleg annak is utánanéznél ki vagyok én
elkezdenélek érdekelni
talán csak azért hogy megtudd
ki ez a félkegyelmű aki így hívja fel magára a figyelmedet
vagy mert tetszene ez a furaság
és ezért szeretnéd tudni ki vagyok
szóval
ha áthúznám a kezdősorokat
voltaképpen eltörölném
megsemmisíteném
visszavonnám
hatályon kívül helyezném azokat
mintha soha nem is léteztek volna
így fejezném ki hogy a szövegrész nem érvényes
hogy azt végleg elutasítom
marha pocsék megsemmisítve lenni
az első két sor
marad
__________________________
A vers első közlésként: 2025. február 22-én jelent meg a Népszava irodalmi mellékletében, a Nyitott mondatban

Szóljon hozzá!