A Művészetek Palotája (MÜPA) üvegtermében a Nemzeti Filharmonikusok április 2-án sajtótájékoztatót tartottak a következő évadról. A sajtótájékoztató után Herboly Domonkos főigazgató interjút adott lapunknak.
Szarvas István: Főigazgató úr, mi volt a legfontosabb szempont a 2025-26-os évad programjának kialakításakor?
Herboly Domonkos: Tulajdonképpen két fontos szempont van. Az első az, hogy azokat a klasszikus bérletes vásárlóinkat ki tudjuk szolgálni, akik évek óta megszoktak egy bérletstruktúrát, megvan a kedvenc helyük, megvan a kedvenc konstrukciójuk, és a szokásos elvárásaiknak meg tudjunk felelni, és ők a bérleteiket meg tudják venni. A másik fontos szempont pedig az volt, hogy olyan újdonságokat is megmutassunk, amelyek nem hallhatóak más együttesek előadásában, vagy más koncerttermekben, mint ahol mi játszunk, tehát mindenképpen legyenek újdonságok. Ezt a két gondolatot ötvöztük, és így alakult ki a következő évadnak a műsorterve.
Hogyan sikerült összehangolni a különböző zenei stílusokat és műfajokat, melyek szerepelnek az évadban?
Tulajdonképpen a Nemzeti Filharmonikusok bizonyos szempontból mindig is több műfajú együtteseket tömörített, a Nemzeti Énekkart és a Nemzeti Filharmonikus Zenekart. Ez azt jelenti, hogy a kisebb kamaraprodukcióktól kezdve a nagy szimfonikus műveken keresztül nagy oratóriumokat is előadunk. Ezek mindegyikére lesz a programunkban példa.
Melyek a legizgalmasabb új produkciók, amelyek a következő évadban bemutatásra kerülnek?
Egyet hadd emeljek ki, akkor mindig jelentősebb a kiemelés. Delibes francia zeneszerző Jean de Nivelle című operáját fogjuk bemutatni, ebben a zenekar és a kórus is részt vesz, ráadásul még lemezre is fogjuk venni a Palazzetto Grüzen együttműködés keretében.
Hogyan látja a Nemzeti Filharmonikusok szerepét a magyar és nemzetközi zenei életben a következő években?
Egyik oldalról a magyar zenei életben nagyon hangsúlyosan jelen vagyunk. Szeretjük azt gondolni, hogy az első számú szimfonikus zenekar vagyunk, a legnagyobb professzionális vegyes kórus is a miénk, a Nemzeti Énekkar. És például a külföldi együttműködésekre nagyon jó példa az előbb említett lemezfelvétel, amely egy sorozatnak az egyik eleme lesz, ez a bizonyos Delibes opera, illetve nemzetközi sztárokat is meg szoktunk hívni, sőt, a következő évadban állandó első vendégkarmesterünk lesz Carlo Montanaro, nagyszerű olasz karmester és Francois Leleux csodálatos francia oboista karmester.
A klasszikus zenén túl milyen más zenei irányzatokat szeretne még erősíteni a programban?
Én nagyon sok mindent szeretnék erősíteni, de a klasszikus zenén túl a Nemzeti Filharmonikusok nem nagyon kalandozhat másik területre. Mi erre specializálódtunk, ebben vagyunk nagyon jók. Ez nem jelenti azt, hogy mi magunk nem fogyasztunk szívesen például jazzt vagy igényes könnyűzenét, de a Nemzeti Filharmonikusoknak nem terepe például a könnyűzene.
Az évad programja során kiemelkedő szerepet kapnak a nemzetközi együttműködések. Milyen új partnerségeket alakítottak ki a következő évadra?
Az előbb említett állandó első vendégkarmesterünk Allo Montanaro lesz, ez egy fontos együttműködés, és az állandó első vendégművészünk, Francois Leleux második példájára.
Hogyan működik együtt a MÜPA és a Nemzeti filmmechanikusok a programok megvalósításával?
Kétirányú együttműködésünk van. Egyrészt a MÜPA ad otthont a legfontosabb koncertjeinknek, operabemutatóinknak, Kocsis Zoltán bérletsorozatunknak, a MÜPA ad otthont a kamarabérletünknek is, ami próbatermi vendégség címmel fut, hiszen a próbatermünk is itt található. Az együttműködés másik iránya pedig, hogy a MÜPA is számtalan alkalommal felkéri együtteseinket különböző együttműködésekre, például a Wagner blokkokon is együtt fogunk működni, vagy éppen két héttel ezelőtt a MÜPA 20. születésnapjára is meghívást kaptunk a Nemzeti Filharmonikus Zenekar lépett fel a születésnapi koncerten.
Az évadban szereplő művek közül melyek a személyes kedvencei és miért éppen ezek kerültek be a programba?
Kezdjük visszafelé a miértekre a választ. A legfontosabb miért, az hogy a műsorszerkezetet főzeneigazgatónk, Vashegyi György és karigazgatónk, Somos Csaba állítja össze. Tehát alapvetően én főigazgatóként ebbe nem szólok bele, mert ez egy művészeti koncepció kérdése, hogy mi kerül majd a közönség elé. Természetesen meg szoktuk együtt is vitatni a terveket. A kedvencem az nem tudom még, hogy mi lesz, mert nagyon sok minden áll előttünk, és nagyon sok izgalmas projekt lesz. De az biztos, hogy például a Lobgesang majd a kórus születésnapi koncertjén 2026 márciusában az egy nagyon izgalmas és érdekes koncert lesz. A Delibes opera is, amelyet már korábban említettem, az is egy abszolút újdonság lesz, mert azt a művet viszont egyáltalán nem ismerem.
Mi az üzenete a közönségnek a 2020-2026-os évadra vonatkozóan?
A legfontosabb üzenetem az, hogy nagyon bolond világban élünk, amikor bekapcsoljuk a televíziót és látjuk a tévéhíradóban, hogy mi minden vesz bennünket körül, akkor könnyen elveszítjük az optimizmusunkat. Az üzenetem az lenne, hogy ennek ellenére ne veszítsük el az optimizmusunkat, hallgassunk sok klasszikus zenét, mert az jót tesz a testnek és léleknek egyaránt. Jöjjenek a koncertjeikre, ez a legfontosabb üzenet.
Utolsó előtti kérdésem: milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy zenei vezetőnek az ilyen jelentős programok megtervezése és kivitelezése során?
Azt szoktam mondani, hogy két nagy ellenségünk van. Az egyik az idő. Az idő mindig múlik és nagyon nehéz megtalálni a megfelelő időpontokat a koncertekre és a megfelelő, pontosabban a művészeti koncepciónak is az időben való elhelyezése az mindig nagyon nehéz. Tehát az idő az egyik legszűkösebb dolog. A másik legszűkösebb dolog az életünkben, azt hiszem, hogy nem vagyunk ezzel magányosak, az pedig az anyagi forrásaink. Rengeteg szép tervünk van, amelyeknek az időn kívül még az anyagi eszközök szabhatnak csak határt.
Utolsó kérdésem, hogy mindenkitől meg szoktam kérdezni, hogy van-e olyan, amit én nem kérdeztem.
Nincs, nekem nem jut eszembe most.
Nagyon szépen köszönöm!
Szóljon hozzá!