Tengernyi sárga virág
nyílt a sínek mentén,
buja, dús virágszőnyeg
pompás takarója teríti be
az eldobált szemetet.
Zúzott kő között nőttek
a virágok, reménytelen
föld nélküliségben, mégis
ott virítanak győzelmesen
a sínpár ölelésében és a sínek
mellett. Pont olyan ez, mint az
életünk, amit a kor zúzott szét,
amelyben létezni, élni vagyunk
kénytelenek. Úgy ragyog fel
számunkra mégis, váratlanul
olykor a remény fénye, borítja
be életünket sárga virágaival.
2025 04 10
Szóljon hozzá!