Kassák Lajos és Török Gábor emlékére
A versértelmezés szellemi erőfeszítést kíván még az egyszerűnek vélt versek megértésében is. Török Gábor szerint „Alkotó és befogadó közös ihletének ereje munkál az értő olvasóban. Ennek segítségével töri föl a ma és a holnap üzeneteinek pecsétjét” (Török G.1983. 421). Közismert, hogy az irodalmi művek szépségének, értékének átélése sohasem egészen passzív folyamat. Nem jutunk közel a vershez, ha ernyedten hagyjuk, hogy hasson ránk. Tudatosan törekszünk arra, hogy értelmileg is átéljük az adott mű tartalmát, hogy értsük nyelvi szerkezetét. Ízlésünk és az olvasásban szerzett tapasztalataink alapján fogunk hozzá a még ismeretlen versek olvasásához. Nagy segítség számunkra, ha ehhez segítséget kapunk a műelemzésben jártas nyelvészektől, stíluskutatóktól, irodalmároktól.
A megértés – szerencsés esetben – olyan alkotó tevékenység, amelynek az a végeredménye, hogy a gondolkodásunk szintjén kapcsolatba tudunk kerülni az adott mű szerzőjével, még akkor is, ha 2–300 évvel ezelőtt született a mű. Nagy László erre biztatta olvasóit: „Nem kezdhetjük újra az ábécénél a költészetet! [Az esztétikailag képzetlenek] szorgalmasan tanuljanak, és legyenek figyelmesek, küzdjenek meg a versért!”. Nemes Nagy Ágnes szerint gond az, hogy [ma már] nagyobb a tudatosságigényünk. A modern vers általában azért bonyolult, mert bonyolult dolgokat akar tisztázni. A mai költészet homálya: voltaképpen világosságigény. Sajnos, nem takaríthatják meg sem a költők, sem az olvasók az újabb, összetettebb igazságra törekvés nehézségeit. Mert a homálynál rosszabb: a hamis világítás” (Idézi: Török G.1989.15) – Az iskolai oktatás jelenleg még nem nyújt eleget az olvasási készségek fejlesztéséhez. A versértelmezés készsége, tudása elsajátítható, ha igénybe vesszük a szakemberek tanulmányait. Segítségükkel képesek leszünk a nehezebben érthető művek befogadására is.
Az irodalmi tájékozottság mellett még arra is kell törekednünk, hogy nyelvi-nyelvtani ismereteink is legyenek! Csak nyelvi-szövegtani tudással tudjuk felismerni a bonyolultabb művek tartalmát.
Hogyan olvassunk verset? Sokféleképpen. Hol lendületesen, hol meg lassabban; ügyelve arra, hogy az értelmileg kapcsolódó részeket lehetőleg egy tekintettel fogjuk át. Figyelnünk kell arra is, hogy olvasás közben működtessük alkotó fantáziánkat! „Látnunk” kell azt a képsort, amely a versben elénk tárul. Ellenőrizzük, hogy érzelmeinket képesek vagyunk-e a mű üzenetéhez kapcsolni. Addig nem lehet tökéletes az adott mű megértése, amíg nem alakul ki bennünk effajta felismerés: „Igen, ez a mű szinte rólam, és nekem íródott. Tanulságos számomra ez a vers. Természetesen tetszik!” Számítani lehet arra, hogy a fiatalabb korosztályhoz tartozó tanulók nehezen hangolódnak rá arra, hogy Csokonai Mihály A reményhez című verse remekmű, ugyanis – szerencséjükre – nagy csalódásokban még nem volt részük! A Himnusz és a Szózat mélyebb megértését nehezítik a művek archaikus szavai, metaforái.
Kassák Lajos a 20. század jelentős írói közé tartozott. Versei, regényei, tanulmányai egyaránt figyelmet érdemelnek. Egyik versének elemzésével kívánom érzékeltetni, hogy e jeles írónk sok formai és tartalmi újítással járult hozzá irodalmi nyelvünk gazdagításához.
Halottaink nélkül
Ha eltemetted halottaidat
ne gondolj rájuk.
Kószálj emlékek nélkül
bűntudat
és túlzott remények nélkül
ússz az ár ellen
hogy megfeszüljenek izmaid
szíved
az indulók ritmusát dobolja.
Nyitott kapukkal áll előtted a világ
a bátorságot
a kitartást hirdesd.
A jövő emberei vagyunk
s ha átmegyünk a hídon
édes testvéreinkkel találkozunk.
Nem a múlt üledéke
az alkotás mai öröme éltet
fáradhatatlan ébrenlét
térben és időben.
Lépj mellém
átmegyünk a hídon.
Ott van a mi hazánk
a kiderült ég
termő föld
asszonyok és férfiak
nézd a tavasz bimbózását
a beérett gyümölcsöket.
Mosd meg a kezed
amit a szolgaság évei szennyeztek be.
Élj
az élet vidám törvénye szerint
táncolj nevess
harcolj a harcolókkal
és ne köss örökzöld koszorút
eltemetett halottaidnak.
Első olvasásra talán legfeltűnőbb olvasóimnak a szöveg újszerű tördelése. A szöveg hangsúlyos szavai úgy ugranak ki a mondatokból, hogy szinte „világítanak” (bűntudat, szíved). A központozás hiánya nem zavarja a megértést, mert a szószerkezeti egységek egy sorba kerültek. Nincs a szövegben semmiféle „dísz”, mert Kassák úgy újította meg a versírást, hogy nem alkalmazott rímeket, és a vers ritmusát sem a hagyományos ritmusformák szerint alakította. A gondolatok szigorú egymásutánjában érvényesül elsősorban a mondatszerkezetek szép ritmusa. A szerző szándéka ellenére azért vannak a versben felismerhető rímek (vagyunk – találkozunk; üledéke – éltet).
A formai újítások mellett fontosabb a mű gondolati merészsége. Meghökkentő a szöveg első mondata, ám a hagyományos gondolkodással való szembefordulást a vers végén levő összegezés világossá teszi. Napjainkban egyre többször lehet hallani efféle tanácsot a részvétnyilvánítóktól: „Eresszed el a halottadat! Csak így tudsz megnyugodni a veszteséged után!” Ezt a jó szándékú nyugtatást sokáig tartalmatlannak, hamisnak véltem, de most éppen Kassák versének hatására is kezdem elfogadni. A múlt emlékeinek a visszaszorításáról egyébként már Vörösmarty Mihály is gondolkodott. Nem szerencsés, ha „a bánat és a bor agyadban frigyre lép” …mégis „Gondolj merészet és nagyot, / És tedd rá éltedet. / Nincs veszve bármi sors alatt / Ki el nem csüggedett… Gondold meg, és igyál!” Igen! Kassák versének is nagy tanulsága, hogy bánatainkat csak akkor tudjuk „legyőzni”, ha az élet felé fordulunk. Nem segít rajtuk, ha naponta kötögetjük örökzöld koszorúinkat halottainknak.
Kassák versének megértését segíti, ha elképzeljük azt a szituációt (vershelyzetet), amelyben a mű született. Több családi tragédia után lett volna oka a költőnek arra, hogy elkeseredésében akár önpusztító éltet éljen. Nem ezt tette, mert erősebb volt az életszeretete. Fontosnak érezhette, hogy a vers alapgondolatát érdemes versben is megörökítenie. Az elemzett vers az önmegszólító versek közé tartozik. A költő egyes szám 2. személyű képzelt olvasót szólítja meg, ám ez a mű amolyan önpárbeszéd is. Talán az író magával is vitatkozott, amikor a vers megírását tervezte. A vers tanulsága nem csupán a 2. személyű olvasóhoz szól, hanem mindegyikünkhöz!
Az első versszakban a szavaknak, szószerkezeteknek erős képi tartalmuk van. Kassák a bánat ellensúlyozására olyan észszerű cselekvési formákat ajánl, amelyek a fennmaradás elősegítői. Itt az első mondat tartalmának megvalósíthatóságát jelenítik meg a rákövetkező sorok.
A második szakasz üzenete: Nem hagyhatod el magad! Megtalálod a helyed a világban, ha bátor és kitartó leszel. A 2. szakasz tartalma mintegy következménye az első szakaszban említett tanácsnak.
A 3. szakasz tartama is visszautalás az 1. szakasz intelmére azzal, hogy veszteségeink feletti bánkódásnak csak akkor lehet vége, ha életmódot (felfogást) változtatva kilépünk mielőbb magányunkból, és megtaláljuk az utat a közösségekhez. Ezt gondolatot jeleníti meg az átmegyünk a hídon nyelvi szerkezet képi tartalma. Ha ez sikerül, akkor testvéreink között az alkotás mai öröme fog éltetni bennünket.
A 4. szakaszban felajánlja a segítségét a költő a bátor lépéshez (Lépj mellém…). Felmerülhet bennünk a kérdés: vajon hogyan tud segítségünkre lenni a költő? Szerintem tud; mégpedig a műveivel, élettapasztalataival. Ebben a szakaszban az élet attribútumai környezetként a kiderült ég, a termőföld, a tavasz bimbózása és a beérett gyümölcs; a közösség megtartó erejeként pedig az asszonyok és férfiak (az életadók) példája.
A vers utolsó szakasza találó kép értékű szavakkal megismétli azt a gondolatot, hogy szakítani kell a hátráltató, visszahúzó múlttal (Mosd meg a kezed > ’Hagyd magad mögött súlyos múltat’) Itt a politikus költő is megszólal: kezedet a szolgaság évei szennyezték be > ’Nem te vagy az oka nyomorúságodnak!’ A felszólító tanács: Élj az élet vidám törvénye szerint, vagyis táncolj, nevess, harcolj! A konkrét fogalmaknak elvont(abb) jelentése itt: Légy derűs és harcos ember! A kérés morális indokolása: Ne köss örökzöld koszorút eltemetett halottaidnak. Talán túl szigorú, kemény ez az intelem, de igazsága vitathatatlan. Ha lemond az ember – mondjuk öregsége miatt – a formális megemlékezésekről, akkor efféle felmentést fogalmaz meg magának: „Nem tudok már koszorút vinni a temetőbe halottaim sírjára, de szívemben változatlanul él az emlékük.” A vers szívszorító költői képéhez ki-ki hozzáfűzheti a maga emlékeit, érdekes asszociációit. Szép ritmusa van az utolsó mondatban ennek a szerkezetnek:
és ne köss örökzöld koszorút
tá, ti, tá / ti, ti, tá / ti, ti, tá
Kassák nagy felfedezése, hogy a szónak akár mondatkeret nélkül is lehet súlya-tartalma a versekben. Érdemes lenne azon gondolkodni, hogy Kassák képi tartalmú szavainak megnevezésére melyik szó, esetleg szószerkezet lenne a legalkalmasabb! Átvitt értelmű szó? Képi tartalmú szó? Metonimikus szó? Mondatszó,„Ütős szó”? (Kissé szlengszerűen?) A fogalmi tartalmukban közel álló szavaknak (táncolj, nevess) egymás mellé helyezve nyomatékosító szerepük van, és egyúttal a szóban forgó szöveg folyamatosságát is biztosítják. Valószínű, hogy Kassák tudott a szómágia fogalmáról, sajátosságairól, akárcsak kortársa Weöres Sándor.
Újításnak tűnik Kassák verseiben, hogy a különleges szavakat az író függőleges irányban új sorba helyezte. Így kaptak a különleges szavak nagyobb nyomatékot. A függőleges versépítkezéshez talán Babits Mihály Fekete ország című verse volt Kassák első mintája.
Fekete országot álmodtam én, / ahol minden fekete volt, /
minden fekete, de nemcsak kívül: / csontig, velőig fekete
fekete,
fekete, fekete.
Weöres Sándor is írt hasonló felépítésű verset Mese címmel.
Egy […] Én is hegy,
hegy te is hegy,
megy nekünk ugyan egyre megy.
Szembejön a másik hegy
Weöres egyik versét lehet olvasni vízszintesen haladva, de lehet függőlegesen is. Érdekes költői kísérlet, amely világunk látványainak sokféleségét illusztrálja.
Keresztöltés
kövér béka tavon hintáz
árnyék moccan akác ágán
habos virág szirom ezer
csillag mellett felhő fátyol
Nemcsak Weöres Sándornak voltak ragyogó ötletei a vers kinyomtatott formájának szellemes gazdagításához. Érdekes tördelésű versei vannak Illyés Gyulának, Benjámin Lászlónak, Nagy Lászlónak, Tamkó Sirató Károlynak, Tandori Dezsőnek, Csorba Győzőnek Pákolitz Istvánnak, Bertók Lászlónak is. – Guillaume Apollinaire szerint: „A modern tipográfiai eljárások, ha merészen élnek velük, azzal az előnnyel járnak, hogy olyan vizuális líraiságot szülnek, amely napjainkig csaknem teljesen ismeretlen volt.”
Dolgozatomban több témát érintettem. Ennek az oka ez: a versek értelmezése során azt is szeretnénk tisztázni, hogy az adott műnek voltak-e előzményei, illetve tanulságos, ha röviden utalunk a versértelmezés nehézségeire.
Irodalom
- József F. – Szabó Gy. 1966 = József Farkas – Szabó György: Kassák Lajos
In: A magyar irodalom története 6. 211–228. Főszerk.: Sőtér István. Budapest, 1966. - Kassák L. 1977 = Kassák Lajos válogatott versei
Budapest, 1977. - Mohácsi B. 2020 = Mohácsi Balázs: Formanyelvi és poétikai tendenciák Kassák Lajos költészetében 1909 –1921 között
In: mohacsi-balazs-tezis-hun-2020.pdf - Török G.1968 = Török Gábor: A líra: logika (József Attila költői nyelve)
Budapest, 1968. - Török G. 1976 = Török Gábor: József Attila-kommentárok
Budapest,1976. - Török G. 1983 = Török Gábor: A pecsétek feltörése
Budapest, 1983. - Weöres S. 1973 = Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne
Budapest, 1973.
Szóljon hozzá!