Ennek a résznek az első felében a hazai hadi- és politikai helyzettel kapcsolatos cikkek kapnak helyet – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével. Ugyanis angolszász légitámadások egyre gyakrabban érték az országot, és nemcsak, hogy pusztítást okoztak, hanem légiharcokra szintén sor került.
Légi csata (Forrás: Fortepan)
A június 15.-i, csütörtöki szám egyik cikk-címe volt: „Szerdán újból terrortámadás érte Magyarországot,” alcímei pedig: „Súlyos harcok a Balaton fölött – A füstgomolyagok még a napot is elhomályosították.”
A következő, június 16.-i lapszám egyik cikke már hadisikerekről is beszámolt – persze csak az egyik oldalról. „Legalább 18 angolszász gépet lőttek le szerdán a magyar légtérben.” Június 17.-én, szombaton pedig ezt lehetett olvasni: „Pénteken több ellenséges gépet lőttek le a magyar légitérben.”
S hogy milyen „mellékhatása” volt a bombázásoknak, a június 16.-i számban találjuk meg a választ, „Mérgezett anyagot is szórtak le a magyar területek felett az ellenséges repülőgépekről” cím, és „A gazdák fokozott óvatossága kívánatos” alcím alatt. Június 17.-én pedig már ez utóbbi magyarázatát is megtaláljuk, mégpedig már annak címében. „A magyar vadászrepülőket és a légvédelmi tüzérség rádióirányítását zavarják az ellenséges repülők a ledobált alumínium-lemezekkel.”
Baranyát sem kerülték el ezek a hírek. Még június 14.-én, szerdán tudósítottak erről. „Égve zuhant le Harkány mellett egy lelőtt szovjet bombázó” volt a cím, és „A négy összeégett szovjet pilótát hétfőn temették el – Konzervet és lőszert akartak szállítani Titóéknak” az alcímek.
A tragikus következmények vármegyénket is sújtották. Bizonyság erre a június 20.-i lapszámban elhelyezett „Püspöknádasdon (a mai Mecseknádasdon) az ellenséges repülőgépekről ledobott tárgy felrobbant a játszadozó gyerekek kezében – Egy fiú meghalt és öt megsebesült” című és alcímű tudósítás.
A szövetséges bombázások után mindig helyi gyűjtőakció is indult. Most szintén a 20.-i számban volt található ez a cikk „Válasz a terrortámadásra!” címmel, „A Dunántúl eddigi gyűjtése a bombakárosultaknak 76.298 pengő 09 fillér” alcímmel…
A világháborús hírek, tudósítások mellett az országos politikai életről szóló írásokat is át kell tekintenem ezekből a napokból. Június 20.-án, kedden jelent meg az „Összhang a kormány és nemzet között” című vezércikk, amelynek kezdése a következő: „A Balatonfüred-tapolcai választókerület küldöttsége gróf Teleki Béla, Zala vármegye főispánjának vezetésével felkereste Sztójay Döme miniszterelnököt, hogy átadja a kerület egyhangú mandátumát.
A választási elnök üdvözlő beszédében a kerület tartós és hűséges elkötelezettségéről biztosította a miniszterelnököt, mert a kormány egyenes, őszinte kül- és belpolitikája teljes összhangban áll az ország hangulatával és érdekeivel. A miniszterelnök személye biztosítéka annak, hogy a háborút a győzelem, a békét pedig a szociális igazság korszaka követi…”
Ugyanezen a napon és oldalon, június 20.-án a „Munkaszolgálatra kell jelentkezniük az egyetemistáknak és főiskolásoknak” rendelet közlése mozgósította a fiatalságot.
(Forrás: Wikipédia)
Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó 76. születésnapjáról szintén ezen a napon, „Az Isten óvja és áldja Kormányzó Urunk életét – mondotta rádióköszöntőjében Sztójay Döme miniszterelnök” című tudósítás szólt. Itt a következő címeket találjuk: „Azért a vezérünk, mert a legelső és a legjobb közöttünk – Sztójay Döme és a kormány üdvözlete – Az egész ország mélységes hódolattal ünnepelte a Kormányzót.”
A cikk így fejeződött be: „Országgyarapító Kormányzó Urunk 76. születésnapja alkalmából vasárnap nemcsak a honvédség, hanem az egész nemzet kifejezte ragaszkodó hódolatát és mélységes szeretetét. A helyőrségek mindenütt 24 díszlövéssel és zenés ébresztővel emlékeztettek a nemzet ünnepére.
Budapesten reggel 8 órakor a budapesti helyőrségi templomban dr. Haász István római katolikus pap, tábori lelkész mondott ünnepi szentmisét, a református templomban pedig Balikó Lajos főesperes végezte az istentiszteletet. A szentmisén, illetve az istentiszteleten megjelentek a kormány tagjai.”
Pécs városában is nevezetes ünnepség volt ekkor, erről a június 20.-i szám tudósított. A címek, alcímek és közcímek a következők voltak: „Lélekemelő ünnepség keretében újította meg Pécs városa Jézus Szívének tett felajánlását – A városfelajánlás (első) évfordulóját a zsúfolásig megtelt belvárosi templomban ünnepelték – A polgármester imája”
Dunántúl, 1944. június 20.
(Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)
A belpolitika egyéb híreire rátérve a június 15.-én közölt „Bevezetik a 25 alkalmazottat foglalkoztató iparüzemekben a gyári munkaügyi előadók és munkafelügyelők intézményét” című, valamint „Szász Lajos iparügyi miniszter fejtette ki a rendelkezés célját” és „A rendelet a munkásság érdekeit szolgálja” közcímű írás érdemel figyelmet.
A helyiek közül két, a június 14.-i számban olvasható hír vonatkoztatható ide. Az egyik, a vármegyei: „2 és háromnegyedmillió pengő adót fizetettek Baranyában” című tudósítás a vármegye kisgyűléséről, ahol Nikolits Mihály dr. vármegyei főispán elnökölt, a másik a városi: „Lényegében zavartalan volt Pécs májusi közellátása.”
A következőben közölni kívánt országos tudósításban már a zsidóság is szóba került. Az újságcím és alcím ez lett: „Vitéz Jaross (Andor): A miniszterelnöknél magasabb rendű munkát senki sem végez, tehát magasabb fizetése sem lehet senkinek – A belügyminiszter körútja a Székelyföldön.”
„…A zsidó vagyonok a nemzeti vagyon egy részét jelentik, és törvényhozói intézkedésre van szükség, hogy a kormány megfelelően intézkedni tudjon a zsidó vagyonok felett. Ne gondolja senki, hogy osztozkodni lehet a zsidó vagyonon. Az állam kötelessége, hogy ezt a vagyont újból visszavezesse a gazdasági élet vérkeringésébe. A miniszter beszédét nagy tetszéssel fogadták…”
A zsidóság elleni intézkedések sorát a június 18.-i szám „Hamis okmánybörzét leplezett le a budapesti rendőrség” című tudósítással nyitom. „Egy újabb nagyszabású bűnügy foglalkoztatta a rendőrséget. B. Ottó és F. György szlovákiai születésű volt zsidó kereskedők hetek óta okmányokkal valósággal elárasztották azokat a hitsorsosaikat, akik pénzért ’keresztény’ okmányokhoz akartak jutni. A két zsidó felhajtó szervezettel dolgozott. B.-t és F.-t a rendőrség letartóztatta, a szervezet többi tagjait internálták.”
Utána pedig a június 21.-i kívánkozik ide, „– A zsidók dohányáru bevásárlásának szabályozása” címmel. „A zsidók bevásárlásainak a nap korlátozott szakára korlátozása tárgyában kiadott 1990/1944. M. E. számú rendelet a dohányárudákra, és ezek között is a kizárólagos dohányárudákra is vonatkozik.
A megkülönböztető jelzés viselésére köteles zsidókat tehát, mint minden más nyílt árusítási üzletben, a dohányárudákban is csak a napnak ama két óráján át szabad kiszolgálni, amelyet a városokban a polgármester, kis- és nagyközségekben a főbíró a zsidóknak nem élelmiszer vásárlására megállapított és közzétett. A rendelkezés megszegése – amennyiben a cselekmény súlyosabb rendelkezés alá nem esik – kihágás, mely 6 hónapig terjedő elzárással büntetendő.”
A következő napi, június 22.-i MTI hír már büntető-ügy volt „Megszökött a gettóból az orthodox (sic!) rabbi és sógora” címmel, győri, június 21.-i keltezéssel. „– A rendőrség már napok óta nyomozott a Győr-szigeti gettóból megszökött ortodox rabbi, P. Gyula és sógora, S. László után. Mind a ketten rejtélyes módon tűntek el a gettóból. Hosszas nyomozás után, a győri temető közelében, egy ház padlásán találtak rájuk. Napok óta a magukkal vitt nagy mennyiségű élelmiszerből éltek. Mindkettőt bevitték a rendőrségre, és megindították ellenük az eljárást.”
Ha vigyázó szemem a június 18.-i számra vetem, még a következő cikket is ismertetnem kell, „Pécsett 30 dkg. a húsfejadag a jövő héten” címmel, előző napi keltezéssel.” „A város közellátási ügyosztálya közli, hogy a június hó 19-től 24-ig terjedő héten a rendes húsjegyek, továbbá a zsidó nehéz testi általános húsjegyek (sic!), valamint a rendes és zsidó húspótjegyek 36. és 37. száma, végül a zsidó húsjegyek 8. számú szelvényei kerülnek beváltásra. A rendes húsjegyek említett számú szelvényeire a húsiparosok 15-15 dkg. húst, a rendes húspótjegyek említett számú szelvényeire – aszerint, hogy a húsiparos milyen készlettel rendelkezik – vagy 5-5 dkg. füstölt disznóhúst, vagy 5-5 dkg. sózott szalonnát tartoznak a vevőközönség részére kiszolgáltatni. A zsidó nehéz testi munkás általános húsjegyének beváltható egy-egy szelvényére 15-15 dkg. marhahús vagy lóhús, a zsidó húspótjegy beváltható egy-egy szelvényére 5-5 dkg. marhahús vagy lóhús szolgáltatandó ki. A húsjegyek és húspótjegyek fent említett szelvényei legkésőbb június 24-én, szombaton válthatók be, akár külön-külön, akár mind egyszerre.”
Ilyen volt a második világháború végi pécsi közellátási helyzet 1944 tavaszán…
Szóljon hozzá!