Bevezetés
Oriana Fallaci (1929–2006) a 20. századi újságírás egyik legismertebb és legmegosztóbb alakja volt. Olasz íróként, haditudósítóként és interjúkészítőként újradefiniálta az interjú műfaját, és azt intellektuális és érzelmi küzdelemmé emelte. Számára az interjú nem csupán információszerzés, hanem akaratok összecsapása, igazságkeresés és sokszor személyes számvetés volt.
„Az interjú olyan, mint a háború. Vagy te győzöl, vagy téged győznek le.” – Oriana Fallaci
Egyedi módszere generációk újságíróira hatott – egyszerre vált ki rajongást és éles kritikát.
Fallaci interjútechnikája: provokáció és jelenlét
Fallaci elutasította a klasszikus értelemben vett tárgyilagosságot. Helyette a szubjektív őszinteséget vallotta: érzelmi, erkölcsi és gondolati szinten is jelen volt interjúiban.
Módszerének főbb jellemzői:
- Provokatív kérdések: gyakran nyíltak, sőt durvák. Szembesítette alanyait a hazugságokkal és ellentmondásokkal.
- Elbeszélői szerkezet: interjúiba beleszőtte saját megfigyeléseit, érzéseit és gondolatait.
- Etikai elkötelezettség: témái mögött mindig erkölcsi kérdések húzódtak: háború, diktatúra, szabadság, emberi szenvedés.
- Érzelmi feszültség: interjúi gyakran váltak pszichológiai párbajjá – sírással, dühkitöréssel vagy ellenséges csönddel.
Az ő interjúi nem párbeszédek voltak – hanem drámai jelenetek, ahol a tét az igazság volt.
Leghíresebb interjúalanyai
Fallaci interjúalanyai a 20. század legmeghatározóbb politikai és közéleti szereplői közül kerültek ki. Íme néhány legismertebb alanya:
| Név | Pozíció | Év | Érdekesség |
| Henry Kissinger | amerikai külügyminiszter | 1972 | „A legkatasztrofálisabb interjúm” – mondta róla |
| Khomeini ajatollah | iráni vallási vezető | 1979 | A chadort levette az interjú közben – szimbolikus gesztus |
| Jasszer Arafat | palesztin vezető | 1974 | A terrorizmus és béke dilemmájáról faggatta |
| Golda Meir | izraeli miniszterelnök | 1972 | Erkölcsi kérdések álltak a középpontban |
| Moammer Kadhafi | líbiai diktátor | 1979 | „Színpadias, de veszélyes ember” – írta róla |
| Indira Gandhi | indiai miniszterelnök | 1972 | A női vezetés és a hatalom viszonyáról |
| Lech Wałęsa | lengyel ellenzéki vezető | 1981 | Tisztelő, de kritikus hangú beszélgetés |
| Willy Brandt | német kancellár | 1973 | Hidegháborús európai dilemmákról |
Fallaci nemcsak vezetőkkel, hanem katonákkal, menekültekkel, filozófusokkal, űrhajósokkal is készített interjúkat – mindig éles kérdésekkel, saját nézőpontját sem rejtve el.
Vélemények Fallaci munkásságáról
Elismerés:
- Bátorság: haditudósítóként, nőként és kérdezőként is kiemelkedett. Nem félt hatalmasoktól.
- Irodalmi stílus: interjúi sokszor regényszerűek – leírásokkal, narrációval, szenvedéllyel.
- Lélektani mélység: nemcsak tényeket, hanem a személyiség rejtett rétegeit is feltárta.
Kritika:
- Önközpontúság: sokan úgy vélték, hogy túlságosan saját magát helyezte a középpontba.
- Manipulatív szerkesztés: egyesek – például Kissinger – szerint idézeteit szelektíven kezelte.
- Későbbi publicisztikái: az iszlám világ elleni erős kritikái (pl. A harag és a büszkeség, 2001) komoly megosztottságot okoztak.
Összehasonlítás a magyar interjúkészítőkkel
Most vessük össze Fallaci interjúművészetét három ismert magyar kérdezőével: Szegő András, Veiszer Alinda és Szarvas István munkásságával:
| Név | Stílus | Témák | Módszer | Hangnem |
| Oriana Fallaci | Konfrontatív, irodalmi | Hatalom, háború, ideológia | Provokatív, szubjektív | Intenzív, drámai |
| Szegő András | Elemző, ironikus | Kultúra, közélet, társadalom | Rejtett provokáció, humor | Elmélkedő, árnyalt |
| Veiszer Alinda | Empatikus, közéleti | Oktatás, demokrácia, értékvédelem | Dialógusra épülő, nyitott | Nyugodt, határozott |
| Szarvas István | Kérdező és rendszerező | Diplomácia, tudomány, sport, kultúra | Felkészült, tárgyszerű, udvarias | Világos, kiegyensúlyozott |
Szóljon hozzá!