A június végi, a sorozatom tárgyához kapcsolódó híreket befejező részt – amelyet az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével összegzem –, a június 25.-i, vasárnapi számban található következő cikkel kezdem, MTI-hír alapján, „Újabb magyar és külföldi zsidó írók műveit vonják ki a közforgalomból” címmel.
(Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)
„– A Budapesti Közlöny vasárnapi száma a következő rendeletet közli: A magyar királyi miniszterelnök (Sztójay Döme) határozata a magyar szellemi életnek a zsidó szerzők műveinek a közforgalomból való kivonása tárgyában. A magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása tárgyában kibocsátott rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a következő zsidó szerzők műveinek a közforgalomból való kivonását rendelem el: Magyarországon többi között: Aszlányi (Auslender) Károly, Bánóczi László, Baumbartner Ferenc, Békeffi (Kann) István, Berend (Braun) László, Bokor Malvin, Emőd Tamás, Farkas Pál, Fenyő László, Gellért Andor, Heltai (Herczl) Jenő, Karácsony Benő, Karinthy Frigyes, Komját Aladár, Kuti Sándor, Moly Tamás, Nagy Zoltán, Bárdos Arthur, Incze Sándor, Kálmán Jenő, Lestyán Sándor, Schwimmer Róza, Bródy László, Feld Mátyás, Komor András, Paál Jób, Roboz Andor, Sásdi Sándor, Szomory Dezső, Szirmay Károly, Tábori Róbert, Tábori Kornél, Vajda Ernő, Vámbéry Rusztem, Vészi József, Zerkovitz Béla stb. Külföldiek közül: Heine Henrik (sic!), (Marcel) Proust, Guido da Verona.
A megszabott kimutatások 1944. évi július 11-ig öt azonos példányban a sajtóügyek magyar királyi kormánybiztosához nyújtandók be. Kolosváry-Borcsa Mihály magyar királyi államtitkár, a sajtóügyek kormánybiztosa.”
Szintén a június 25.-i szám cikke a „Július 4-ig meg kell vonni a zsidóktól az ipari anyaggazdálkodás körébe tartozó jogosítványokat” című, szintén MTI-hír alapján. „A hivatalos lap vasárnapi száma közli az iparügyi miniszternek (Szász Lajosnak) a zsidók hasznot hajtó jogosítványainak megszüntetéséről szóló rendelet végrehajtása tárgyában kiadott rendeletét.
A rendelet rendelkezései a villamos energiának ellenérték fejében való szolgáltatása céljából fejlesztésére, vezetésére és elosztására vonatkozó engedélyekre, a malmoknak kereskedelmi őrlésre jogosító kijelölésére, továbbá a rendelet által részletesen felsorolt, egyébként általában az ipari anyaggazdálkodás körébe hosszabb időre szóló hatállyal kiadott engedélyekre terjednek ki. Az említett engedélyeket zsidóknak nem lehet kiadni.
Az ilyen engedélyeket 1944. évi július 4-ig meg kell vonni. Az említett engedélyek gyakorlásával kapcsolatban zsidók sem értelmiségi, sem más munkakörben nem alkalmazhatók. Arra nézve, hogy kit kell zsidónak tekinteni, az ide vonatkozó kormányrendeletek rendelkezései az irányadók.”
Központi rendeletet közöltek a június 29.-i számban is „Be kell zárni a kereskedői tevékenységet is folytató zsidó iparosok üzletét” címmel, MTI-hír átvételével. „Az iparügyi miniszter (Szász Károly) valamennyi alsófokú iparhatósággal közölte, hogy az olyan zsidó iparosok üzletét, akik iparjogosítványaik alapján kereskedői tevékenységet is folytatnak, és ennek keretében nemcsak saját maguk által készített iparcikkeket és azok kellékeiket árusítják, hanem mások által készített iparcikkeket is forgalomba hoznak, haladéktalanul be kell zárni.”
A június 25.-i szám adott hírt egy fővárosi, további zsidó-ellenes intézkedésekről, a „Szigorúan megrendszabályozták a pesti zsidókat” címmel, „Naponta csak délután 2-5 óra között hagyhatják el lakásukat” alcímmel, MOT-hír alapján. „Petrányi György, a rendőrség budapesti főkapitánya a következő rendeletet bocsátotta ki: A megkülönböztető jelzés (sárga csillag) viselésére kötelezett zsidók Budapest székesfőváros polgármestere által részükre lakásul (sic!) kijelölt házakat csak 14-17 óra között, kizárólag gyógykezelés, tisztálkodás, illetve bevásárlás céljából hagyhatják el.
Zsidó lakásán látogatót nem fogadhat. Lakásának utcára néző ablakain keresztül társalkodást nem folytathat. Minden zsidó házban a ház tulajdonosa vagy felügyelője, a ház légoltalmi parancsnoka vagy helyettese együttesen a ház zsidó lakóiról 24 órán belül névjegyzéket készít. A házfelügyelő a házban lakó zsidók létszámát névjegyzék alapján naponként ellenőrzi, és az esetleges eltűnteket a legközelebbi rendőrőrszobán bejelenteni tartozik.
A zsidók lakásaikat a közegészségügyi követelményeknek megfelelő módon tisztán tartani kötelesek. A zsidók részére kijelölt házakban a légoltalmi házőrség parancsnoka a ház nem zsidó lakói részére a légoltalmi óvóhelyen lehetőleg elkülönített részt kijelölni és biztosítani köteles.
Több kocsiból álló villamosvasúti szerelvényeken a zsidók csak az utolsó pótkocsin utazhatnak. A zsidók parkokban és sétatereken nem tartózkodhatnak. Sem keresztény házakban, sem a zsidó házak keresztények által lakott lakrészeiben zsidót rejtegetni, vagy bármilyen rövid időre befogadni internálás terhe alatt szigorúan tilos. A főkapitány rendelete június 25-én jelenik meg a főváros utcáin, és a kifüggesztés napján lép hatályba.”
Városunk híreire rátérve a június 25.-i szám „Az üresen álló és nem zsidó lakások bejelentése – A lakáshivatal július 3-ig nem fogad” című és alcímű cikke kívánkozik ide. „– Pécs szabad királyi város polgármestere felhívja a város háztulajdonosait (megbízottait), hogy a zsidóknak a gettóba költöztetése, vagy a megüresedett zsidó lakások kiutalása következtében megüresedett, és a hatóság által még ki nem utalt lakásaikat 3 nap alatt írásban jelentsék be a város lakáshivatalához.
Az üres lakások bejelentése céljára szükséges adatlapokat tartalmazó űrlapok a városházán, Adorján Béla irodaigazgatónál (félemelet 24. sz.) kaphatók, ahol azok kitöltés után beadhatók, vagy tetszés szerint a lakáshivatalnak postán is beküldhetők. Ezzel kapcsolatban a város polgármestere közli az érdekeltekkel, hogy a lakáshivatal a folyamatban lévő ügyek, illetőleg a fenti bejelentések feldolgozására való tekintettel a jövő héten feleket nem fogad, a félfogadást ismét július 3-án, hétfőn fogja megkezdeni.”
A „kis hírek” között, a június 27.-i számban olvashatták a pécsiek a következő, központi rendelkezés nyomán történő végrehajtásról szóló cikket „Leltározzák a zsidó fűszerkereskedők romlandó áruit” címmel.
„Miniszteri rendelet értelmében az egész országban megkezdték a zsidó fűszerkereskedők romlandó áruinak leltározását. Pécsett ezt a munkát a Baross Szövetség már meg is kezdte. A leltározás után kívánatos lenne, hogy az áruik a keresztény kereskedők útján forgalomba is kerüljenek.”
Még a június 25.-i szám híre volt a „30 dkg a húsfejadag a jövő héten is” című közlés, amely változatlan formában adagolta a jeggyel átvehető élelmiszer cikkek csekély mennyiségeit, külön véve persze az akkorra már gettóba zsúfolt zsidó polgárok amúgy is csökkentett adagjait. (Ezekről már sorozatom előbbi részeiben közöltem pontos leírást.)
A június 29.-i szám „A pécsi zsidók egymillió pengőnél nagyobb értékű különféle holmit adtak át őrzésre, vagy ’ajándékoztak’ keresztényeknek – Az összeállítás most folyik a városházán” című, illetve alcímű cikke közölt egy, a helyi zsidóság vagyonával kapcsolatos helyi rendelkezés végrehajtásáról szóló tudósítást.
„– A városháza III. emelet 95. számú helyiségében hosszú hetek óta igen bonyolult, és nagy körültekintést igénylő munka folyik. Itt dolgozzák fel az írásbeli bejelentéseket, amelyeket pécsi keresztény családok tettek a náluk különböző címeken levő zsidó tárgyakról. A város hatósága, mint azt a Dunántúl megírta, több ízben is felhívta mindazokat a keresztényeket, akiknél zsidó eredetű vagyontárgyak vannak, ezt a körülményt jelentsék be. Ilyen bejelentés a határidőig több, mint 250 érkezett a városházára. Vallomásra hívták fel a pécsi zsidókat is.
A napokban a pécsi rendőrkapitányság hatvan esetet jelentett be a városházán, amelyekben tüzetesen megjelöli, milyen zsidó vagyontárgyak vannak a megjelölt keresztények kezén. Ennek a három helyről érkezett bejelentésnek az összehasonlítása folyik most a városházán. Nehéz a munka, amit az erre a célra kirendelt négy állami tanító végez, de az eredmény pontosan megmutatja majd, kik azok a keresztények, akik bejelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget.
A kép még így sem lesz teljes, mert bizonyára még sok zsidó vagyontárgy rejtőzik olyanoknak a birtokában, akikről még nem szól a krónika. A városházán feldolgozásra kerülő adatok szerint több, mint egymillió pengő értékű az a legkülönfélébb zsidó vagyontárgy, amelyet a keresztények bejelentettek. A vallomások szerint ezeket a tárgyakat a pécsi zsidók megőrzésre, vagy ajándékozás útján adták a keresztényeknek gettóba vonulásuk előtt. A tárgyak között kisebb és nagyobb összegű papírpénzek is szerepelnek. Egy tételben valaki 5000 pengőt jelentett be.
A tárgyak a legkülönfélébbek. A legértékesebb ékszerek, aranyórák, láncok, gyűrűk, briliánsok, valódi gyöngyök, kollierek (collierek= nyakláncok, nyakékek), arany és ezüst cigarettatárcák, bútorok, varrógépek, konyhafelszerelési tárgyak, ruhaneműek és kádak, éppen úgy szerepelnek, mint a legértékesebb dísztárgyak, majolika tárgyak és festmények. Több pécsi zsidó vidékre is kihelyezett vagyontárgyakat. Ilyen esetekről is befutottak jelentések.
Többen azt vallották, hogy a zsidó vagyontárgyakat már korábban kapták ajándékba, mások azzal védekeztek, hogy szívességből vállalták a tárgyak megőrzését. Mindazok, akik a kitűzött határidőig eleget tettek bejelentési kötelezettségüknek, mentesülnek a büntetés alól, azoknak azonban, akik ezt elmulasztották, a legszigorúbb büntetéssel sújtják. A városházán folyó munka még hetekig eltart. Amint a hatalmas anyagot feldolgozták, az egész ügy a királyi pénzügyigazgatósághoz kerül, ahol azután gondoskodnak a zsidó vagyontárgyak további sorsáról.”
Még két pécsi törvényhatósági fontos hír. Június 27. „Pécs új pótköltségvetése egy millió 580.028 pengő – A fedezetre 500.000 pengős állami segítséget kap a város.” Június 28. „Pécs város jövő évi költségvetése már az új rendelet alapján készül – Az ügyosztályok beadták igényeiket…”
Volt egy párt, amelynek a hírei a „kis hírek” alján kaptak helyet. Így történt ez a június 24.-i számban is, pedig országos vezetők érkeztek hozzájuk. Így szólt az aznapi hírük. „A Magyar Nemzeti Szocialista Párt Pécsi Szervezete (Rákóczi út 44.) értesíti a testvéreket, hogy a Párt országos szervezési főfelügyelője, Gróf Festetich (Festetics) Sándor, és a budapesti fő kerület vezetője, Nesz Károly testvérek folyó hó 25-én délelőtt Pécsre érkeznek.”
Mondanom sem kell, a Szálasi Ferenc vezette párt a későbbi hónapokban egyre nagyobb szerepet játszott, és október 15.-től átvette – náci segítséggel – a hatalmat, az addig istenített kormányzó lemondott. De ez már a magyar történelem legsötétebb korszakainak egyike lett…
Szóljon hozzá!