A híres és méltán elismert férfi író, N. L. egyszer csak 62 éves korában bejelentette, hogy nem ír többet. Egy utolsó kéziratát még kiadja, de, azt követően nem ír többet, mondta. Visszavonul.
Mindenki le volt döbbenve. Ezt nem várták tőle. Mindig is agilisnak és lendületesnek ismerték. Senki nem gondolta volna, hogy mostanában bármilyen problémája és gondja volna az írással.
Találgatások láttak napvilágot, hogy mi lehet a háttérben, de mindegyiket cáfolta.
Az egyetlen valós a következő volt.
Ifjú korában, húsz éves volt, betért egy kávézóba, ahol meglátta a pultos lányt. Tudta, hogy megtalálta a feleségét, gyerekei leendő anyját. Ezentúl, ez a kávézó lett a törzshelye.
Megfigyelte, hogy a lány, amikor van egy kis szabad ideje, olvas. Nem járt dohányozni. Olvasott. Először a fiatalember azt kezdte olvasni, amit a lány olvasott. Ő maga nem volt egy nagy olvasó. Ő focizott, és a sporthíreket azt szívesen elolvasta, de azon túl inkább edzett.
Eleinte nehezen ment neki, a sok nagy klasszikus olvasása, de amikor a lány krimit olvasott, azt szívesen olvasta, és amikor a lány felnőtteknek szóló történeteket bújta, akkor a fiú kimondottan jól érezte magát olvasás közben.
Ekkor történt, hogy a lány másik kávézóba ment dolgozni, ami a város melletti falu kávézója volt, akkor oda utazott kávézni. Mivel megszólítani nem merte, és lány meg udvarias volt ugyan, de nem mutatott különösebb érdeklődést a fiú irányába, elhatározta, hogy ő is írni fog, majd megkéri a lányt, hogy olvassa el és véleményezze az írását. Így is lett. Írt egy krimit. Odaadta a lánynak, aki először meglepődött, de aztán elolvasta. Udvariasan ugyan de jó alaposan lehúzta a történetet. A fiú nem adta fel. Így leánykérés lett a vége. Négy gyerekük lett. A fiúból ismert és sikeres író vált. A kéziratot amit írt mindig elolvastatta a feleségévél. Egyikre sem mondta, hogy jó, neki tetszik. Ennek ellenére sose mondta, hogy ne adja ki. Anyagilag jól jártak a férfi írásaival, de soha nem értette a nő, hogy mit esznek a férje írásain az emberek.
És eljött az a pillanat, amikor a legutolsó kézirat elolvasását követően az asszony ránézett a férjére a szemüvege felett és csak annyit mondott: Jó.
A férfi tudta, mivel a felesége soha nem mondott ilyet egyszer sem, hogy elérte azt, amit akart, és bejelentette, hogy visszavonul.
S boldogan éltek, amíg meg nem haltak.
Szóljon hozzá!