Gátlástalan nyelvújítók?

Grétsy László és Vágó István emlékének

Furcsa, nehezen érthető mondatok hallhatók-olvashatók szinte naponta a fővárosi média hírközlő szerveinek fórumain: a rádió, tévé műsoraiban és az újságokban.

Csak nagyjából fogjuk fel, hogy mit is jelentenek az efféle különös mondatok: Bezuhant ez a bank. – Kamionos védte be az M0-on elszabadult autót. – A taxis benézett valamit Ferihegyen. – Bezuhant a házasodók száma. – Verstappen behúzta az amerikai sprintfutamot. – Ez bizony nem fog bevalósulni. – Ötöt gurított a Fradi. – Szénné kerested magad. – Bezuhant a kereslet az elektromos autókra.

A dőlt betűs szavak helyén „rendes”, köznyelvi szavakat használhattak volna az újságírók: bezuhant > csődöt jelentett; benézett > elnézett; bevalósulni > megvalósulni; gurított > lőtt, szénné égette magát > elégett a munkában. Semmivel sem lett nagyobb, érdekesebb a fenti mondatok hírértéke a szabálytalanul használt igekötőkkel!

Még furcsább mondat került elém a Telexen: Ráfüggött Amerikára az európai autóipar. Talán arra akart utalni az újságíró, hogy a tervezett vámokkal az európai autóipar teljesen kiszolgáltatottá (védtelenné) vált az USA-val szemben. Miért nem ezt írta? Azért, mert egészen új, különleges címmel akarta figyelmeztetni az olvasókat a várható és nem kedvező jelenségre. – Eddig a rá- igekötőt helyhatározói viszony kifejezésére használtuk: Rátette a fedőt a lábosra. Rámosolyog a lány legényre. Ráöntötte a levest a ruhájára.

Sok igénkben a jelentésváltozás miatt a rá- igekötős szóban már nem a határozói jelentés az elsődleges, hanem a kezdő jelentésmozzanat: Ráment az egészsége. > ’Megbetegedett a sok munkában.’– Ráfogta bűnt. > ’Hamis érvekkel másra hárítja a felelősséget.’ – Rákapott az italra. > ’Inni kezdett, és nem tud erről leszokni.’ – Rákapcsolt a munkára. > ’Hirtelen erőteljesebben kezdett dolgozni’. – Rádöbbent valamire. > ’Az igazságot váratlanul ismerte fel’. –

Vannak olyan igéink is, amelyekben a rá- kifejezhet helyviszonyt és átvitt értelemben az ige másodlagos jelentését is. Például a ránéz szólásunk jelentheti. 1. ’Valakire rátekint’ 2. ’Valamit ellenőriz’ > Még ma ránézek erre a munkára <csak úgy futólag>. – A ráhajt jelentése lehet: 1. ’Valamit valamivel lefed’. 2. ’A csavarmenetre rátekeri az anyát’. 3. A szlegben: ’Udvarolni kezd valakinek’ – A rákattan: 1. ’Valami kattanással kerül valamire’. 2. A szlengben: ’Megtetszik valakinek valami’. 2. ’Rászokik valamire <például a cigire>’.

Felesleges az igekötő, ha nélküle is világos a közlendőnk. Például ezekben a szavakban: bebiztosít, kiértékel, kiértesít, kihangsúlyoz, lefedez, leszerződik, leláttamoz, lerendez, kibeszél stb.

Lehetnek vitatható esetek az igekötős igék használatában. Ez abból adódik, hogy az igék rendszerében a jelentések változhatnak, bővülhetnek. Így az egyes igékből újabb igék sarjadhatnak. Például:

helyes: megbeszélik a témát
helytelen: átbeszélik a témát
helyes: átbeszélik az egész éjszakát

helyes: kimeszeli a házat
helytelen: lemeszeli a házat
helyes: a rendőr lemeszeli az autót

(Balázs G. 2000.163).

Nyelvjárásainkban a rá- igekötős igék általában helyviszonyt fejeznek ki: ráacsarkodik ’rákiált, ráripakodik <valakire>’; ráburogat ’valamit, valamivel letakar’, lerakosgat ’dolgokat letesz valahova’, rátukmál ’valamit ráerőszakol valakire’ – de jelentésváltozással utalhatnak az ige kezdő jelentésére is: rááll ’kezdi a munkát’, rábakkant ’valakit hirtelen megijeszt’, rábecsültet ’<hivatallal> áthárítja az okozott kárt valakire’, rábőjtöl ’kiengesztelésül böjtöt tart’, rácsihol ’rágyújt’ [L. még az ÚMTSz 4, 641–681).

Az igekötős igék használatáról és helyesírásáról l. NyKk. I, 981–989.

A ráfüggött igei alakváltozatot azért tartjuk helytelennek az idézett mondatban, mert nincs sem helyhatározói, sem kezdő jelentése. Így sehogy nem illik bele a rá- igekötős szavaink rendszerébe.

Egyértelmű, hogy ez a szó a téves nyelvújítás (szóalkotás), az eredetieskedés mintapéldája.

Újságíróinktól azt várjuk, hogy a pontosan, korrekten tájékoztassak bennünket a napi hírekről. Kerüljék a furcsa és zavaró alakú-jelentésű szavak használatát! A nyelvújítás napjainkban már nem aktuális. A nyelvművelés feladatait hagyják meg a nyelvészeknek!

 

Irodalom

• Balázs G. 2000 = Balázs Géza: Médianyelv – Az igényes sajtó/média nyelve Budapest, 2000.
• NyKk. = Nyelvművelő kézikönyv Főszerk.: Grétsy László és Kovalovszky Miklós Budapest, 1980.
• ÚMTSz = Új magyar tájszótár Főszerk.: B. Lőrinczy Éva Budapest, 2002.