A Múlt

fekszem akár egy kődarab
a testem élettelen
lámpafény játszik arcomon
csendben elgondolkodom
az életemen ami volt
lassan homályba vész a múlt
nincs aki szóra bírja
mert elbújt a lelki sírba
az élete testtelen
fekszik akár egy kődarab

Megosztás

Tweet