Megkezdem a kor egyik legnagyobb színésze, Csortos Gyula (József, 1883-1945) első pécsi vendégszerepléséről szóló, helyi sajtóvisszhangok összegzését ismertető írásom – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével. A lapok „Színház” és „A színházi iroda hírei” rovatában közölték a szerepléséről szóló híreket, értékeléseket.
(Forrás: Wikipédia)
Fodor (Fuchs) Oszkár (1880-1950) színigazgatói gyakorlatához szervesen hozzátartozott híres színészek meghívása. Ennek egyik fényes példája Csortos Gyula 1934 júliusi vendégszereplése volt. Róla már ekkor köztudomású volt, hogy briliáns tehetségű, de nehezen kezelhető, sokszor túlzott anyagi követeléseket támasztó művész volt. Éppen ezért volt nagyszerű „fegyvertény,” hogy sikerült megnyernie őt erre a vendégszereplésre, így a pécsieknek módjukban állt megcsodálni csodálatos alakításait „testközelből.”
Azt tudni kell, hogy ennek a vendégszereplésnek a legértékesebb darabja vitathatatlanul a Nobel-díjas Gerhart Hauptmann (1862-1946): „Naplemente előtt” (”Vor Sonnenuntergang”) című 4 felvonásos színműve lett Sebestyén (Schosberger, Schlossberger) Károly (1872-1945) fordításában, a rendező Fodor Oszkár volt. Elsőként a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) 1934. július 15.-i, vasárnapi számának „beharangozója” jöjjön. Ebből kiderül, hogy rövid nyári szünete volt a társulatnak, és az akkori gyakorlatnak megfelelő nagykanizsai nyári szereplés után – amelyen már Csortos Gyula föllépett – a pécsi volt a második „állomás.”
„Ünnepi megnyitó előadás színezete lesz a kedd esti színházi kapunyitásnak, amikor Csortos Gyula, a legnagyobb magyar élő színművész először lép fel a Pécsi Nemzeti Színházban. A ’Naplemente előtt’ Gerhardt Hauptmann világhírű színműve bemutatója szolgál alkalommal arra, hogy az ünnepelt művésszel hatalmas Vígszínházi sikere után, egészen elsőrendű előadás keretében megismerkedjünk.
Színtársulatunk is kiállotta (sic!) az erőpróbát, a Naplemente előtt nagykanizsai előadásával, amelyről a ’Zalai Közlöny’ -ben az alábbiakban emlékeztek meg:
’Évek óta nem volt olyan ünnepe a kanizsai színháznak, mint Csortos Gyula fellépése. Zsúfolt ház és a társadalom színe-java ünnepelte a magyar színművészet legnagyobbját (!). Élmény volt az alakítása. A színjátszás tökéletességének csodálatos perspektíváját mutatta meg egy-egy mozdulata, egy-egy szemrándulása, minden szava…’
A színházi pénztár már árusítja a jegyeket a Csortos-fellépésekre.”
Most nézzük a másik jelentős újság, a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) július 15.-i számát „Kedd este: a Naplemente Csortos Gyulával – A közönség nagy érdeklődéssel várja a Nagykanizsáról visszatérő társulatot” volt a cím és az alcím – előző napi keltezéssel.
„Pécs, július 14. – A forró sikerekben gazdag és anyagilag is kielégítő nagykanizsai szezon után hétfőn érkezik Pécsre a színtársulat, és kedden este már kezdetét is veszi a három hétre tervezett utóévad. A társulat válogatott repertoárral, lelkesen készül Pécsre, hogy újból meghódítsa az igényes publikumot.
Az első hét műsorának középpontjában a Greguss-díjjal kitűntetett Csortos Gyula áll, aki első ízben vendégszerepel Pécsett. Legmonumentálisabb szerepében, Gerhardt (sic!) Hauptmann Naplementéjében mutatkozik be a pécsieknek, akik eddig csak a Hyppolit a lakáj és a Rákóczi-induló című filmekben gyönyörködhettek Csortos Gyula robusztus tehetségében.
Nagykanizsán csütörtökön este volt a Naplemente premierje, és erről az ünnepi estről és Csortos Gyula játékáról többek között ezeket írta a „Zalai Közlöny: (mivel az első mondatok megegyeznek a „Pécsi Napló” -ban közöltekkel, a következőkkel folytatom.)
„…Félelmetesen biztos hatású drámai eszköz volt a kezében egy kenyérmorzsa, amivel az asztalon idegesen játszott… csakúgy, mint a halál lélegzetállítóan fenséges jelenete. A közönség még a darab befejezése után is a vasfüggöny elé hívta a nagyszerű művészt, aki egy színházi estében egy életre szóló élményt ajándékozott hallgatóinak (sic!).
A mi együttesünk komoly, szép játékkal adott keretet az ünnepi estének. Fodor Oszkár rendezése volt a kitűnő alap ehhez… Bizonyosra vesszük, hogy a pécsi megnyitó semmiben sem marad el a kanizsai sikertől.
A pécsi közönség nagy érdeklődéssel várja Csortos Gyulát éppúgy, mint régi kedvenceit, Vass Irmát, Mezey Máriát, Danis Jenőt, Erdődy Kálmánt, Keletit (Árpádot), Kallóst (Korvig Emilt), Koltayt (Gyulát, Kottlár Richárdot), Késmárkyt (Kálmánt), és a prózai együttes többi erősségét, akik vezető szerepeket játszanak a Naplementében…”
Közben a társulat – Csortos Gyulával együtt – megérkezett, és a próbák utáni július 17.-i számban a „Pécsi Napló” ezt Közölte „Csortos Gyula a Pécsi Nemzeti Színházban” cím alatt. „Csortos Gyula ma, kedden este Gehardt Hauptmann, a németek nagy drámaírójának döbbenetes erővel ható, megrázó drámájában a ’Naplemente előtt’-ben lép fel először. Játéka olyan élmény, amidőben még nem volt része Pécs közönségének. Művészetének, az emberábrázolás lenyűgöző tökéletességének varázsos hatása színpadot, nézőteret hódít.
A Kisfaludy Társaság Greguss-díjjal kitüntetett művésze kedden és szerdán játssza el kedves szerepét a ’Naplemente előtt’- ben. Miután ebben a darabban csupán e két estén gyönyörködhetünk Csortos Gyula nemes művészetében, ajánlatos a jegyek mielőbbi biztosítása.
Csortos Gyula a Bár csillagában. A ’Naplemente előtt” kimagasló eseményét hirtelenében egy másik szenzáció követi. Csütörtökön este fiatal szerzők új operettjét mutatja be a társulat Csortos Gyulával a főszerepben… A színház kellemes hűvösségét úgy biztosította az igazgatóság, hogy éjszakánként az összes szellőztető készülékeket működésben tartja, s így az éjszakák begyűjtött kellemes hűvösségnek üdítő levegőjében élvezhetjük az előadásokat.”
A „Dunántúl” július 17.-i számában „Csortos Gyula a Pécsi Nemzeti Színházban – Kedden este kezdődik a nyári utószezon” című és alcímű cikke ismertette a híres színész vendégszereplésének programját. Itt megfigyelhető a két lap cikkének azonossága a „beharangozás” egyik szeletében. „Pécs, július 16. – Csortos Gyula pécsi vendégszereplése nemcsak a pécsi színjátszás ünnepe, de eseménye a város művészetszerető közönségének is, amely éveken át várta, hogy a magyar színművészeinek ezt az európai hírességű értékét itt, a pécsi színpadon köszönthesse.
Csortos Gyula kedden este Gerhardt Hauptmann, a németek nagy drámaírójának döbbenetes erővel ható, megrázó drámájában, a ’Naplemente előtt” – ben lép fel először. Játéka olyan élmény, aminőben még nem volt része Pécs közönségének. Művészetének, az emberábrázolás lenyűgöző tökéletességének varázsos hatása színpadot, nézőteret hódít.
A Kisfaludy Társaság Greguss-díjjal kitüntetett művésze kedden és szerdán este játssza el kedves szerepét a ’Naplemente előtt’ – ben, örömmel adjuk hírül, hogy az érdeklődés, amely a Csortos-vendég esték iránt megnyilvánul, méltóképpen fejezi ki a közönség mély rokonszenvét a nagy művész iránt. Mivel ebben a darabban csupán e két estén szerepel Csortos, ajánlatos a jegyek mielőbbi biztosítása. A ’Naplementre előtt’ kimagasló eseményét egy másik meglepetés követi.
Csütörtökön este fiatal szerzők új operettjét mutatja be a társulat Csortos Gyulával a főszerepben. De ugyanakkor mutatkozik be az eddig Németországban működött Szebeny Elly primadonna is, aki csodálatos szépségű énekhangjával bizonyára egy csapásra kedvence lesz Pécs zeneértő közönségének. A pompás és látványos kiállítású operettben viszontlátjuk a pécsiek kedvenc szubrettprimadonnáját (sic!), F. Harczos Irént is, aki partnerével, Erdődy Kálmánnal a frappáns hatású táncok egész sorozatával kelt viharos tapsokat.
Az operett orosz tárgyú és érdekes meseszövésű, gyönyörű muzsikája helyet biztosít számára a fővárosi színpadokon is. A darabot Galetta Ferenc rendezi, aki az egyéniségéhez pompásan illő bonviván szerepben arat sikert. Jegyek erre az előadásra is válthatók a színháznál.”
Amint látható, Csortos Gyula először Nagykanizsán vendégszerepelt, és a pécsi évtizedek óta tartó gyakorlatának hála – amikor a mindenkori színház társulata a nyarat ott töltötte – az ottani színházbarátok is megcsodálhatták művészetét, amelyet a pécsi kollégáikkal együtt érték el. A pécsi közönség már lázasan készült Csortos Gyula vendégfellépésére, és ehhez a sajtó jó alapot nyújtott cikkeivel. Hogy ez végül is milyen visszhangot váltott ki, a következő részben megtudja a kedves olvasó…
Szóljon hozzá!