„A színpadi ábrázolás valóságos remeke, amit ez a zseniális művész ebben a szerepében produkált.”
A „Pécsi Napló” július 18.-i számának első részletével fejeztem be az előző részt Csortos Gyula (József, 1883-1945) 1934-es pécsi vendégszerepléséről. Most az előadás-értékelés folytatása következik – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével, amely szintén a „Színház” és „A színházi iroda hírei” rovatban található. Gerhart Hauptmann (1862-1946) „Naplemente előtt” („Vor Sonnenuntergang”) című 4 felvonásos színművéről volt szó, Sebestyén (Schosberger) Károly (1872-1945) fordításában, Fodor (Fuchs) Oszkár (1880-1950) rendezésében. Az előadások dátumai: 1934. július 17, 18, 21 délután, 22.
(Forrás: Hangosfilm)
Nézzük tehát a július 18.-i előadás kritikájának folytatását. „…A színpadi ábrázolás valóságos remeke, amit ez a zseniális művész (Csortos Gyula) ebben a szerepében produkált. Lenyűgöző drámaisággal, egyéniségének robusztus súlyával állítja elénk Clausen tanácsos alakját. Döbbenetesen és ellenállhatatlanul fogja meg a nézőt. Megrázóan igaz, a lelkében végig zúgó, mindent elsöprő, égig törő viharzástól, a szíve legmélyéből kibuggyanó, legfinomabb érzésekig és tragikus összeomlásáig minden gesztusa, és legkisebb arcrándulása.
Az illusztris vendég mellett a legnagyobb elismerést érdemlik meg az előadás háziszereplői is. Mezey Mária csupa érzés, érdekes Vass Irma, karakterisztikus Kallós Emil, szimpatikus Erdődy Kálmán, közvetlen Keleti Árpád, és a szokott jó Danis Jenő, Koltay Gyula, Ács Rózsi, Szász Istvánka (sic!), Ozoray István, Késmárky Kálmán és Hajmássy Lajos. Meglepően ügyesek voltak Árkossy Magda és Sárváry Aladár.
A mintaszerű rendezés Fodor Oszkár tudásának és fejlett ízlésének újabb bizonyítéka. A valóban élményszámba menő művészi produkciót nagy tetszéssel fogadta a pécsi közönség, és lelkesen ünnepelte a színház kitűnő vendégét, szereplő társaival együtt. (kj.)
A színházi iroda hírei: Naplemente előtt – Csortos Gyula vendégfelléptével. Ma, szerdán este másodszor lesz alkalma a pécsi közönségnek Csortos Gyula, a magyar színjátszás európai hírnevű büszkeségének monumentális művészetében gyönyörködni. Ezúton szívesen felhívjuk Pécs környéke közönségének figyelmét is ezekre az előadásokra, annál is inkább, mert belátható időn belül ilyen kivételes művészi élményben gyönyörködésre nem lesz alkalma.”
A mára már teljesen elfeledett Arany Rudolf alkotta „A bár csillaga” című 3 felvonásos operett zenéjét, a szövegét pedig Lóránt Ödön szerezte, amelynek bemutató-dátumai: 1934. július 19, 20, 22. voltak. Ebben vállalt főszerepet Csortos Gyula és a másik vendégművész, Szebenyi (Szebeni, Szebeny) Elly. Az előadásokat Pados Rezső vezényelte, (a bemutatón pedig a szerző, Arany Rudolf), Galetta Ferenc (1889-1974) rendezte. Ez a mű csak ekkor szerepelt színházunkban…
De folytassuk az elemzést: „A bár csillaga Csortos Gyulával a főszerepben. Csortos Gyula zeniten szárnyaló drámai művészetét a Naplemente előtt drámában megismertük, most, csütörtökön este alkalmunk lesz arra is, hogy ezt a legnagyobb művészünket operettszerepben is megcsodálhassuk. A Bár csillaga operett újdonság, mely a jövő évadban már egyik fővárosi színházban bont szárnyat, szerencsés körülmények között indul diadalútjátra, mert a főszerepben Csortos Gyula tiszteli meg szereplésével.
A darab orosz miliőben játszódik, rendkívül érdekes meseszövésű, és a szeriőz (igényes) operettek közé volna sorozható, ha a szerző bőségesen nem gondoskodott volna kacagtató, pazar humorról.
A muzsikája külön méltatást érdemel. Csortos Gyula megkapó szólója, a szebbnél szebb duettek, táncos tercettek, Galetta Ferenc románca mind-mind kimagasló szépségű énekszámok. A bemutatónak érdekessége az is, hogy Szebeny Elly, a Deutsches Landestheater volt szép hangú primadonnája mutatkozik be közönségünknek, s bizonyára egy csapásra meghódítja a zeneértőket, és az énekművészet kedvelőit. F. Harcos Irén, a pécsiek kedvenc szubrettprimadonnája (sic!) is egy temperamentumos táncos szerepben lesz elragadó kedvességű.
Erdődy Kálmán, a kiváló táncoskomikus és tánctanár gondoskodott arról, hogy az új operett valóságos táncattrakciókkal színezze a Bár csillagát. Galetta Ferenc, a darab rendezője nemcsak a briliáns rendezéssel, de egyik főszerep eljátszásával is sikert fog aratni. A Bár csillaga csütörtökön és pénteken este van műsoron.
Jegyek mindkét előadásra előre válthatók a színházi pénztárnál. Vidéki előjegyzéseket telefonon is elfogad a pénztár délelőtt 10-12 óra között. Telefonszáma: 24-36.”
Ezt folytatja a „Dunántúl” július 19.-i száma színházi rovata. „Csortos Gyula vendégfelléptével – a Bár csillaga. A pécsi közönség zsúfolt házakkal honorálja Fodor igazgatónak azt az igyekezetét, hogy az unalmas nyári estéken, a pótszezon keretében olyan műsorral szórakoztat, amikre még a főszezonban sem volt példa. Egy értékes, szép muzsikájú operettet indít el a pécsi Nemzeti Színház (sic!) csütörtökön este a Bár csillaga operett újdonság bemutatójával, a diadalmas sikerek útján.
A pécsi premier Csortos Gyulával, a lelkes szeretettel fogadott nagy művésszel a főszerepben ismét élménye lesz a színházkedvelőknek. A nagykanizsai idényben ambícióval készült az együttes erre a bemutatóra, mely most már teljesen kiéretten, precízen összehangolva, ragyogó előadásban kerül a pécsi színpadra. Az előadás fő oszlopa természetesen Csortos Gyula nemesen emberi művészete, akinek mesteri játékával nem lehet betelni, s akit már csak ebben az operettben csodálhatunk.
(Forrás: Wikipédia)
Az operettben mutatkozik be a Németországból hazatért koloratúrprimadonna (sic!), Szebeny Elly, aki szép énekhangjával bizonyára már első felléptével megnyeri a közönség szeretetét. A szebbnél-szebb énekszámok énekkultúrájának minden értékét felszínre hozzák. Harczos Irén, a pécsiek dédelgetett szubrettprimadonnája ismét új szerepben lesz csilaga a színpadnak. Galetta Ferenc, Erdődy Kálmán, Vass Irma, Késmárky Kálmán, Kallós Emil, Koltay Gyula, Danis Jenő, Gellért Vilmos erősségei még a pompás operett előadásának.
Nagy sikere lesz az Erdődy Kálmán által betanított táncattrakcióknak, Galetta Ferenc stílusos rendezésének, és a ragyogó kiállításnak. Az előadás iránt oly hatalmas érdeklődés nyilvánul meg, hogy ezúton is kérik a közönséget, amennyiben az előadásokra jó helyhez kíván jutni, jegyeiről előre gondoskodni szíveskedjék. A vidékiek tömeges érdeklődésére ismét közöljük a telefonszámot: 24-36, hogy ezúton is biztosíthassák jegyigénylésüket.
A Naplemente előtt – szombaton délután – Csortos Gyula vendégszereplésével. A hatalmas érdeklődés és elragadtatás, amellyel a közönség Csortos Gyula mesteri alakítását a Naplemente előtt c. drámában kísérte, arra kényszeríti az igazgatóságot, hogy Csortos Gyula vendégfelléptével szombaton délután 6 órára ismételten kitűzte ezt a csodálatosan szép színjátékot. Nem felemelt olcsó nyári helyárak.”
A „Dunántúl” július 20.-i számának rovatait idézem most. „A bár csillaga” a cím, „Háromfelvonásos operett, írta Lóránt Ödön, zenéjét szerzette (sic!) Arany Rudolf” pedig az alcím. „A csütörtök esti (operett) bemutatót a siker minden külső ’ismérve’ fémjelezte.
Zsúfolt nézőtér tapsolt az első jeleneteknek, ritmusban és melódiában egyképpen gazdag muzsika töltötte meg a nézőteret, a közönség sorra tapsolta a régen látott jó ismerősöket, F. Harczos Irént, Vass Irmát, Ács Rózsit, Galettát (Ferencet), Erdődyt (Kálmánt), Danist (Jenőt), Kallóst (Emilt), Késmárkyt (Kálmánt) a hőmérőt künn alig húsz fokot mutatott, emellett a pótszezon váratlan öröme még Csortos nagyszerű művészetével, és az új primadonna, Szebeni Elli (sic!) bemutatkozásával is gazdagodott.
Szinte sok volt mindez egyszerre annak a nehezen melegedő, de mindig hálás és mindig megértő közönségnek, amely a csütörtöki bemutató első felvonása után hétszer tapsolta ki a szereplőket, hogy így is jelezze: ha nyári operett is, és ha helyenként a darab vidám karakterisztikonja (jellegzetes tulajdonsága) drámai eltévelyedéseket mutat is, hajlandó tapsolni, örülni, majdnem lelkesedni is.
(Forrás: Wikipédia)
Először a muzsikáért (Arany Rudolf nagykanizsai zenetanár), amely invenciózus (ötletgazdag), melódiákban gazdag, színesen szárnyaló (a szerző maga vezényelte), a megszokott, könnyű operettmuzsikánál sokkal igazibb és kifejezőbb zene, aztán az új primadonnáért, Szebeni Elliért, aki első bemutatkozásával meghódította a közönséget. Játéka nemesen finom előadó művészetet, éneke készséget, tudást és kulturáltságot reprezentált. A lélek legfinomabb húrjain játszott a művész könnyedségével. Néha valóságos tapsorkán jelezte, hogy az igazgató (Fodor Oszkár) most is jól választott.
A bemutató sikerének nagy része az övé, a többi a mindig utolérhetetlen Harczos Iréné, a kitűnő Galettáé (Ferenccé), a boszorkányosan ügyes Erdődyé (Kálmáné), a markáns Késmárkyé (Kálmáné), Kallósé (Emilé), Koltayé (Gyuláé, Kottlár Richárdé), Gellérté (Vilmosé), és talán a legnagyobb magyar élő színészé, Csortos Gyuláé, akinek színészi nagysága sehogy se illeszthető egy operett igényeinek mindig szűk művészi kereteibe. A bemutatót mindenképpen forró és őszinte siker kísérte az első jelenettől az utolsó pillanatig.
’A bár csillaga’ az újabb operett irodalom kiemelkedő értéke, s mert szakított a teljesen elhasznált sablonokkal, bizonyosra vesszük, hogy sikere folytatódni fog a fővárosi színpadokon is. Csütörtökön este örömmel láttuk, hogy a ’pótszezon’ a legkedvezőbb auspiciumok (előjelek) mellett indul, s ha a színházvezetés minden szempontra való figyelemmel őrködik az elért eredmény felett, ez a siker töretlen vonalban éri majd el az őszi szezont is.”
Szóljon hozzá!