Március 13-án mutatta be a Centrál Színház A Macskalápon című drámát. Az ír szerző, Marina Carr műve egy ír lápvidéken játszódik, a szerelem, az árulás, a bosszú és a végzet témáit járja körül, miközben mitikus és realista elemeket is vegyít. A történet főszereplője, Hester Swane (Martinovics Dorina) fokozatosan sodródik a pusztító végkifejlet felé, amely egyszerre személyes tragédia és a környezetében élők kegyetlenségének következménye.
Hester Swane egy kívülálló, félig vándor származású nő, aki makacsul ragaszkodik a „Macskaláphoz”, mert gyerekkorában az anyja ott hagyta el azzal az ígérettel, hogy visszatér érte. Hester egész életében erre a visszatérésre vár, és emiatt képtelen elmenni vagy új életet kezdeni. Az események akkor pörögnek fel – és tulajdonképpen ez maga a színdarab – miután Hester egykori szerelme, Carthage Kilbride (Szabó Kimmel Tamás) el akarja őt űzni a földről, hogy feleségül vehesse egy gazdag földbirtokos lányát, Caroline Cassidy-t (Hermányi Mariann). Hesternek közös gyermeke is van Carthage-dzsel, akit fél elveszíteni: ő a hétéves Josie Kilbride (Pavletits Leona/Sisák Sára). Hester egyre kétségbeesettebb tettekhez folyamodik: megpróbál bosszút állni, visszaszerezni a férfit, és megvédeni a helyét a közösségben, amely eleve gyanakvással és megvetéssel kezeli őt. Szívfacsaró látni és hallani Hester párbeszédeit a körülötte megjelenő személyekkel, úgy mint az öntelt Red Cassidy (Gáspár Sándor), Carthage anyja, a nárcisztikus Mrs. Kilbride (Básti Juli). A mérgező légkör az idő előrehaladtával egyre fokozódik, mígnem eljutunk az esküvőig, ahol aztán mindenki megmutatja egymás előtt is a valódi önmagát, ideértve Willow atyát (Fodor Tamás) és bolondos asztalszomszédját, a Macskanőt (Csoma Judit). A Macskanő a nagy titkok tudója, egy természetfeletti alak, személyében a valódi világ és a babonás-mitikus dimenzió mosódik egybe. Nem véltelenül szerepelteti őt Marina Carr, hiszen a darab egy kortárs Médeia-variáció, mai közegbe helyezett sorstragédia, a Macskanőt a görög tragédiák kórusának modern megfelelőjeként kezelhetjük.
Több színdarab is szerepelt a színházak műsorán az utóbb években, amelyek az írországi „végek” rettenetes világát, komor emberi viszonyrendszereit tárják elénk, úgy mint A piszkavas, A kripli, a Vaknyugat, A gát. Nem túlzás, hogy a most bemutatott A Macskalápon ezek mindegyikén túltesz – az emberi sötétség, irigység, gonoszság, gyűlölet, önzőség bugyrai elképzelhetetlenül mélyek tudnak lenni, és ez a darab végtelenül érzékenyen, tűpontosan, túlzásoktól mentesen tárja fel mindezeket. Kitűnő, hiteles színészi alakításoknak lehetünk tanúi, közülük Martinovics Dorina elsöprő erejű, hatalmas színészi teljesítményt nyújt, amelyre csak a szakma legnagyobbjai képesek, pályafutásának fontos mérföldköve ez a szerep.
Az előadás szereplői:
Hester Swane – Martinovics Dorina
Josie Kilbride – Pavletits Leona/Sisák Sára
Carthage Kilbride – Szabó Kimmel Tamás
Mrs. Kilbride – Básti Juli
Caroline Cassidy – Hermányi Mariann
Red Cassidy – Gáspár Sándor
Macskanő – Csoma Judit
Willow atya – Fodor Tamás
Monica Murray – Pálfi Kata
Lélekgyűjtő – Szécsi Bence
Joseph Swane szelleme – Kerek Dávid
Ifjú Dunne – Lukács Ádám
A díszletet Takács Lilla, a jelmezeket Kárpáti Enikő tervezte. Az előadás rendezője Puskás Samu.
A darabot 21 évvel ezelőtt a Nemzeti Színház mutatta be, hazánkban elsőként, parádés szereposztásban. Érdekesség, hogy a Macskanő szerepét abban a produkcióban is Csoma Judit formálta meg.
Az alábbi fotók a csütörtöki fotóspróbán készültek.
Szóljon hozzá!