Interferencia. Tensz. Vízalatti sugármasszázs, gyógymasszázs. A már megszokott csomag. A lényeg, hogy használjon. Fájó derekam, vállam, lapockám kicsit fellazuljon. A rászánt idő, költség hónapok múlva fog megtérülni. Újra fiatalosan mozgok, nem ébredek fájdalomra éjszaka, vagy esetleg reggel. Megéri. Minden reggel, kezelések előtt figyelmesen tanulmányozom az aznapi kezelési tervet, igyekszem mindenhova időben odaérni. Sok sorstársam néha eltéved a kezelők labirintusában, így hozva kellemetlen helyzetbe a reá váró személyzetet.
Engem immár ismerősként kezelnek. Kisorsolják a megüresedett függönyökkel elválasztott kezelőágyat. A szomszéd kezelőágyakon is már fekszenek. Többnyire idősebb női betegek.
(Ha egyáltalán ilyet szabad mondanom!)
– Először a tensz vagy az interferencia? – kérdezi a kezelő szolgálatkész fiatalember.
– Mindegy milyen sorrendben – válaszolom.
– Jó pihenést, szóljon ha kell még rátennem (feszültséget), vagy bármilyen gondja van!
Aztán érzem a kellemes bizsergést. Halk zene szól. Szinte beleaszom. A műszerek pityegése, a kellemes zene…egyszóval lazulok és gyógyulok.
– Jó napot kívánok- egy idős férfihang zökkent ki az álmodozásomból.
– Jó napot, kezelésre jött? – érdeklődik a kezelő fiatalember.
– Nem. Én csak a feleségem keresem.
– Hááát, több hölgyvendégünk is van. Tessék választani!
A fiatalember kolléganője az első, akiből kibuggyan a nevetés. Aztán lassan minden függöny mögül hallatszik a visszafogott nevetés.
Lejárt az interferencia. Jön a fiatalember.
– Mondja csak, rám nem gondolt? Az imént nem voltam veszélyben?
– Hát, én megadtam rá az esélyt. Ki tudja?
Hiába. Ez a mai fiatal generáció! Közben rám kerül a tensz. Megnyugszom. Ezt is megúsztam.
Tensz, interferencia – elektromos kezelések.
Szóljon hozzá!