Az 1930-as, 1940-es évek egyik méltán ünnepelt „dívája” volt Muráti Lili (Teodóra Aurélia, 1911-2003), Vaszary János (1899-1963) színész, színigazgató, rendező, színműíró későbbi felesége (1941-től). Érdekességként jegyzem meg, hogy bár pályája elején titkolni próbálta születési évét, de mivel a szintén hasonlóan híres és hasonló szerepkörű pályatársnőjével, a Pécsről indult Mezey (Mezei) Máriával (Viola Terézia, 1909-1983) együtt jártak Szegeden elemibe, ezt nem sokáig tehette meg.
(Forrás: Galéria Savaria)
Mint annyian mások, ő is a kor híres színésznő-színészpedagógusának, Rákosi Szidinek (Kremsner Szidónia, 1852-1935) színiiskolájában végzett 1931-ben, mielőtt Bárdos (Henrik) Artúr (1882-1974) színházi-, rádiós- és filmrendező, esztéta, egyetemi magántanár, színházi író, költő, dramaturg, publicista fölfedezte.
Pécsi vendégjátéka előtt is számos színházban megfordult, nagyon sikeres filmes karrierje mellett, jelesül a Művész-, a Belvárosi-, a Magyar Színházban ünnepelte a közönség, míg 1934-től fölváltva a Víg- és a Pesti Színház egyik vezető színésznője volt. Nem csoda, hogy számtalanszor szerepelt az akkori lapokban, köztük a híres „Színházi Élet” -ben…
Fodor (Fuchs) Oszkár (1880-1950) akkori pécsi színigazgató (színész, rendező) üdvözlendő szokása volt híres színészeket, színésznőket vendégszereplésre meghívni akkoriban – nemcsak a híres vendég, hanem a színházi kassza „egyensúlya” miatt is.
Nem csoda, hogy ebbe sorba illeszkedett a kor egyik híressége, a hódító, önálló, modern, sportos nőtípus vezető reprezentánsa, Muráti Lili is, még ha sűrű elfoglaltsága miatt egyetlen alkalomra is. Ez persze az akkori pécsi színház vezetőinek szervező munkáját dicsérte…
Szokás szerint, ekkor is már napokkal azelőtt azoknak az évtizedeknek két vezető helyi napilapja, a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944), illetve a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944), szinte hasonló szöveggel „harangozta be” az ő jöttét is, mégpedig a „Színház” és „A színházi iroda hírei” rovatukban.
Fodor (Friedländer) László (Ladislas Fodor, 1898-1978) népszerű darabjában, a „Hajnali vendég” című vígjátéka női főszerepében mutatkozott be a pécsi közönségnek, amelyben azelőtt már zajos sikert aratott a fővárosban. Az 1938. május 5.-i előadás előtt a két lap ilyen dicséretekben részesítette „kedvcsinálóként” őt.
Példaként idézek az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével a „Dunántúl” 1938. május 1.-jei, vasárnapi számának megfelelő rovatából. „* Muráti Lili egyetlen vendégfellépése. A színpadi és filmvilág ünnepelt művésznője, Muráti Lili vendégszerepel egyetlen estén a pécsi színházban. Fodor László „Hajnali vendég” című vígjátékában játssza el a női főszerepet. Ebben a szerepében aratta egyik legnagyobb színpadi sikerét. A filmszereplésekből Muráti Lili művészetét nagyon jól ismeri a közönség, így természetes az az érdeklődés, amely már első híradásunkra is nagy tömegekben mozgatta meg a közönséget, s a jegyek elővétele máris megindult. A csütörtök esti Muráti vendégjátékra jegyek vasárnap délelőttől kezdve már előre válthatók…”
(Forrás: Wikipédia)
S hogy lássuk, milyen híradás jelent meg erről az akkori másik közkedvelt helyi napilapban, a rivális „Pécsi Napló” -ban, a május 1.-jei szám ugyanazon rovatát közlöm. „Muráti Lili egyetlen vendégfellépése. A színpad és film ünnepelt művésznője, Muráti Lili vendégszerepel egyetlen estén, csütörtökön este, a Pécsi Nemzeti Színházban, Fodor László ’Hajnali vendég’ című vígjátékában, amelyben a művésznő kétségkívül egyik legnagyobb színpadi sikerét aratta. A csütörtök esti Muráti vendégjátékra jegyek ma, vasárnap délelőttől kezdve már előre válthatók.”
Most pedig nézzük a „Dunántúl” július 3.-i számában lévő idézetet. „* Muráti Lili egyetlen vendégjátéka. Csütörtökön este Muráti Lili, a budapesti Vígszínház művésznője lép fel egyetlen estén a pécsi színházban. Ez egyetlen fellépésen a Hajnali vendég főszerepét játssza el azzal a kedvességgel, amellyel színpadon a főváros közönségét, a mozi vásznán az ország filmkedvelő közönségét meghódította. Az előadásra a bérlők helyei 40—50—60 fillér ráfizetéssel érvényesek.”
Most a „Pécsi Napló” május 3.-i híradása következik. „Muráti Lili egyetlen vendégjátéka. Csütörtökön este Muráti Lili, a budapesti Vígszínház művésznője, a magyar filmek ünnepelt csillaga lép fel egyetlen estén — csütörtökön — a Pécsi Nemzeti Színházban. Ez egyetlen fellépése alkalmával a Hajnali vendég főszerepét játssza el azzal a bájjal, kedvességgel, amellyel színpadon a főváros közönségét, a mozivásznon az ország filmkedvelő közönségét meghódította. Az előadásra a bérlők helyei 40—50—60 filléres ráfizetéssel érvényesek.”
Most pedig „ugorjunk át” a „Pécsi Napló” május 4.-i számához. „Muráti Lili egyetlen fellépése. Csütörtökön este lesz a pécsi színház vendége Muráti Lili, a budapesti Vígszínház kitűnő művésznője, akit a magyar filmekről ismert meg országosan és szeretett meg a közönség. Fodor László hangulatos vígjátékában, a Hajnali vendégben gyönyörködhetik közönségünk Muráti Lili közvetlen, szívhez szóló művészetének ragyogásában.
Tekintve, hogy a színház május 15-én befejezi működését (ebben az évadban, mielőtt még valaki rosszra gondolna), bizonyos, hogy erre a kivételes művészi eseményre felfigyel a közönség. A bérlők jegyeit a Muráti vendégjátékra ma, szerdán délig tartja fenn a pénztár. A szelvények csupán 40—50—60 fillér ráfizetéssel, eddig az időpontig érvényesek.”
Maradva a „Pécsi Napló” -nál, térjünk rá a július 5.-i „beharangozóra.” Nézzük ezt. „— Muráti Lili vendégjátéka — a Hajnali vendégben. Csütörtökön este illusztris művészvendége lesz a pécsi színháznak Muráti Lili, a budapesti Vígszínház művésznőjének személyében. Az előadás iránt hatalmas érdeklődés nyilvánult meg. A bérleti helyek részben már felszabadultak, s igy csütörtök délelőttől kezdve korlátlanul adja ki a jegyeket a pénztár. Az évadnak ez az utolsó vendégszereplése kimagasló művészi esemény.”
A következőkben a két helyi napilap méltatását közlöm Muráti Lili május 5.-i vendégszerepléséről. Elsőként a „Pécsi Napló” -ét olvashatják július 6.-án, a talányos „k. j.” monogrammal. „Muráti Lili vendégjátéka a ’Hajnali vendégség’ – ben. A magyar színjátszás egyik legérdekesebb művésznőjét, egyéniségét, Muráti Lilit üdvözölhette ma este a pécsi közönség Fodor László ’Hajnali vendég’ című nagysikerű vígjátékának női főszerepében.
Muráti Lili kétségkívül a legmaibb magyar színésznő: nyúlánk, fiús megjelenésével, biztos fellépésével, leegyszerűsített játékával, halvány mosolyával, fojtott, kissé rekedtes orgánumával a legközelebb áll a ma leánytípusáról alkotott elképzeléshez. Érdekes színésznő, nagy művésznő, aki a kis ruhatároslány alakjában a közönség legnagyobb elragadtatását váltotta ki. A fiatal grófot ezúttal Kormos Lajos játszotta rokonszenvesen, nagyon tehetségesen.”
Ez a vendégszereplés arra is jó volt, hogy Kormos Lajosról (1910-1972) az eddig ismerteken fölül megtudja a nyilvánosság, hogy először az 1936/1937-es színi évadban lett segédszínészként a Pécsi Nemzeti Színház tagja, az 1937/1938-as évadban pedig már ún. „szerelmes színész” -ként a rendes tagok között találjuk. (Ennek közléséhez nagy segítséget nyújtott „A Pécsi Nemzeti Színház Műsorának Repertóriuma Bibliográfiával /1895-1949/” című két kötetes összegzés 1992-ből, Futaky Hajna /1927-2011/ szerkesztésében, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadásában.) Továbbá azt is tudni kell, hogy 1949-től 1951-ig ismét színházunk tagja lett, sőt rövid ideig színigazgatónk is volt. Jászai-díjas (1959) érdemes művész (1962) lett…
De térjünk vissza Muráti Lili vendégszerepléséhez. Befejezésül lássuk a „Dunántúl” július 6.-i számának méltatását. „Muráti Lili vendégszereplése. A vége felé járó színházi szezon vonzó érdekességül Muráti Lilit hívta meg vendégszereplésre a pécsi színház igazgatósága. A Vígszínház művésznője még nem lépett fel Pécsett, nevéhez az utóbbi esztendők kirobbanó színházi sikerei fűződnek, és így a pécsi közönség fokozott érdeklődéssel tekintett bemutatkozása elé.
És Muráti Lili az igényes pécsieket is meghódította. Üde fiatalsága, elragadó kedvessége betöltötte a színpadot, játékában ott élt a bajba jutott, tisztaszívű ruhatáros leány félelme, riadtsága, aki úgy tudott örülni, mosolyogni és kacagni ártatlansága kiderülésének, mint egy nagy gyerek.
Muráti Lili a nagy művészek egyszerűségének és közvetlenségének varázsát hozta magával, ezért ünnepelte, tapsolta lelkesen és melegen a színházat csaknem teljesen megtöltő közönség. Partnerei közül a szimpatikus, tehetséges Kormos Lajosnak és a mindig kitűnő Oroszlán Györgynek volt megérdemelt sikere.”
(Forrás: Kitervezte.hu)
Az itt megemlített partnerei közül Oroszlán Györgyről azt kell ismerni – amit eddig szintén nem tudott a közvélemény –, hogy a Pécsi Nemzeti Színház tagja először az 1935/1936-os színházi évadban lett „karakterszínész” -ként. Ezt követte az 1936/1937-es és az 1937/1938-as évad – szintén hasonló szerepkörben… (Ezeket az adatokat szintén a Futaky Hajna szerkesztette kötetek tartalmazzák…)
Dolgozatom végén azt feltétlenül közölnöm kell még, hogy a második világháború végéig még két alkalommal, 1940-ben és 1942-ben jött el hozzánk vendégszerepelni ismét az 1945 után a kommunisták által, férjével együtt üldözött, és spanyolországi emigrációba kényszerített Muráti Lili. Utána is csupán egyszer látogathatott haza, magának Aczél Györgynek (Appel Henrik, 1917-1991) engedélyével, 1979-ben…
S hogy mégse zárjam írásom negatívan: tudvalévő, hogyha az 1990-es rendszerváltoztatást férje a korai halála miatt már nem érhette meg, az ő rehabilitálása (férjével együtt) még életében megtörtént.
Állampolgárságát 1993-ban visszakapta, azon kívül kitűntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével is. 1994-ben pedig a Karinthy Márton (1949-2019) igazgatása alatt működő fővárosi Karinthy Színház „A nagymama” című darabjának címszerepében történt meg színészi pályájának méltó lezárása…
Szóljon hozzá!