A baranyai helynévkutatás 1982 és 2026 között – 3.

Régóta tudjuk, hogy a helynévadásnak is van rendszere. Például a mellék, melléke és a mente utótag az egytagú víznévhez kapcsolódóan arra utal, hogy az adott vidék vízfolyás közelében fekszik: Duna mellék, Dráva melléke, Duna mente. A vidék, környéke utótagok meg településnevek után állnak: Pécs környéke, Szekszárd vidéke. A major utótagú nevek jelentése általában ’ a falutól távolabb eső gazdasági központ, lakott hely’, de lehet határrész, dűlő jelentésű is. Az oldal utótagú név hegy, domb meneteles részét nevezi meg, ám sok névben még az is kifejeződik, hogy az adott helyen milyen növényzet található: Zengő-oldal, Mecsek-oldal; Cser-oldal. Szilvás-oldal. – Szemantikai kötöttség és rendszerkényszer dönti el, hogy az alsó, felső megkülönböztető szerepű jelzők milyen feltétellel járulhatnak a helynév alaptagjához. Ha a vízfolyás északi részéről van szó, akkor a felső jelző szerepel a névben (Felső-Kerka); s a név egyúttal a vízfolyás forrásvidékére is utal. A név korrelációs párja, az Alsó-Kerka a vízfolyás déli részét jelöli. Arra is sok példa van a zalai helynevek kötetében, hogy a vízfolyás kelet→ nyugat irányú, így a vízfolyás alsó szakasza melletti terület neve: Asu mezzü [Alsó-mező] Tormafölde határában. Egyértelmű, hogy a terepviszonyok is meghatározzák az alsó–felső korrelációt. Például a falu magasabban fekvő része lehet Fősőfalu keleten, és Āsófalu a település nyugati része (L. még: Pesti J. 1969.)

A helynevek rendszerét talán a névtanban nem jártas olvasó is képes felismerni, de érdemben csak a nevek kutatója tudja figyelmes elemző munkával bemutatni egy-egy település helyneveinek kapcsolatait. Kíváncsi voltam, hogy mi jellemző a baranyai helynevek rendszerére, ezért elvégeztem Hosszúhetény és Magyaregregy helyneveinek névtani és helytörténeti elemzését. Ebben a munkában Hoffmann István kiváló névtipológiai vázlatát tekintettem példának (Hoffmann I. 2007). Elvégeztem Hosszúhetény névgyűjteménye (BMFN I. 581–589) alapján a helynevek jelentéstani és morfológiai elemzését. Vizsgáltam a névadás indítékait külön-külön a bel- és külterületi nevek csoportjában. Egyértelmű, hogy a külterületi nevek utalnak a falu természetföldrajzi sajátságaira, állat- és növényvilágára, a mezőgazdasági művelésre és határhasznált hagyományaira. Néhány név az erdőgazdálkodással és a helyi ipar történetével is összefügg. Személynevek és történelmi események is rögzültek a hetényi helynevekben. (A példákat l. a dolgozatomban!) Különös értéke a névgyűjteménynek, hogy néhány névben középkori települések neve is fennmaradt (Becő vagy Bicó, Nádasd, Ormánd, Sátorkü vagy Barnakü). A helynevek szerkezetében is van rendszer. A hosszúhetényi nevek általában kételeműek: Bába-högy, Gyüke-vögy. Kevés a háromelemű nevek száma: Kis-hársosi-sürü, Daragói nagy-fórás. A nevek egy része hasonlítás eredményeként jött létre (Alsó-rétek, Felső-rétek). Ezek az ún. korrelációs nevek az összehasonlítás révén kapják meg pontos jelentésüket. – A magyaregregyi helynévgyűjtemény alapján írt elemzésem adatait sok vonatkozásban ugyanazokba a kategóriákba tudtam besorolni, mint a hosszúhetényi helyneveket. Ezért itt ezt a rendszert külön nem ismertetem. (L. bővebben: Pesti J. 2023. 147–158) Természetesen vannak eltérések is a két rendszerben. Egregyen a hely tulajdonságára utaló nevek száma kissé nagyobb, mint a hetényieké. Ennek az lehet a magyarázata, hogy Magyaregregyen sokféle  természetföldrajzi alakulat található (hegy, hegyoldal, hegytető, völgy,ormos, orom,  szakadék, horhos, domb, dombtető, bányabejárat, kút, forrás stb.). Egregyen igen sok név kifejezi a hely viszonyát valamely külső dologhoz, körülményhez (150–152. o.). Meglepő, hogy Magyaregregy határában a középkorban csaknem tizennégy falu létezett. Ezek 8–10 házból álló kis települések voltak, amelyek a hódoltság idején pusztultak el (Hodács, Bolta, Cegléd, Ekéd, Leánkü, Borostyán, Ekéd, Fonyászó, Gadány, Barnakő vagy Sátorkő). Magyaregregy helynévkincsében szép számmal találunk déli szláv eredetű helyneveket (Babina, Bardó, Rakcsa, Hodács stb.) Ez arra utal, hogy vidékünkön már a honfoglalás előtt jelentős számban éltek szláv népcsoportok. Az egykori szláv lakosság részben asszimilálódott, részben meg elköltöztek a szomszédos, ill. a távolabbi falvakba: Bikalra, Hegyhátmarócra, Mekényesre, Nagyhajmásra, Egyházaskozárra (a régi Ráckozárra). A szláv eredetű helyneveket a magyarok átvették, és ezeknek egy részét máig megőrizték. Ez az adat is jól bizonyítja, hogy helyneveinkhez sok érdekes helytörténeti vonatkozás tartozik.

A BMFN közzétételében szerzett tapasztalatok alapján több tanulmány is született. Pesti János Szegeden ismertette a BMFN szerkesztési elveit (Pesti J.     1985). – Rónai Béla érdekes tanulmányt írt a népetimológiával keletkezett helynevekről (Rónai B. 1982). – Hoffmann Ottó dolgozatában a baranyai cigányság földrajzinév-adásának jellegzetességeit foglalta össze (Hoffmann O. 1989). Újításképpen Hoffmann Ottó kolléga BMFN-ben közölte a német nyelvi házneveket (Hausnamen); és Szederkény történeti monográfiájában ismertette a német háznevek szemantikai és morfológiai jellegzetességeit.

2022-ben ünnepelhettük volna a BMFN megjelenésének 40. évfordulóját. Sajnos, ez elmaradt, mert a megye hatóságaitól ehhez nem kaptunk támogatást. Szerencsénkre Miszler Tamás igazgató úr felkarolta az újszerű kezdeményezést, és 2024-ben a Tudásközpontban (kis késéssel) mégis sor került a jeles évforduló méltó ünneplésére. Kiskonferencián neves előadók méltatták a BMFN jelentőségét a névtani, régészeti és helytörténeti kutatásokban. Előadásomban összefoglaltam a pécsi és baranyai helynévkutatás 200 éves történetének fontosabb eredményeit. A konferencia előadásainak kötete várhatóan 2026 őszén fog megjelenni Erdős Zoltán kolléga szerkesztésében HELY– NÉV–TÖRTÉNET címmel. Kiadását Keller János orvos nagylelkű anyagi támogatása tette lehetővé.

***

Itt ér véget – egyelőre – a pécsi és baranyai helynévkutatás újkori, csaknem fél évszázados története. Úgy vélem, országos mérce alapján is elismerést érdemel a baranyai, pécsi helynévkutatók munkássága.

Nagy kérdés, hogy lesz-e ennek folytatatása a jövőben?

A válaszom: Reménykedünk!

 

 

Irodalom

BMFN = Baranya megye földrajzi nevei I. II. Szerk.: Pesti János. Pécs, 1982.

BarMűv = Baranyai Művelődés (Periodika) 1989/3. Helynévi adattáraink a tudományos kutatás szolgálatában. Szerk.: Pesti János.

Erdősi F. 1968 = Erdősi Ferenc: A pécsi városszerkezet fejlődése és a városrészek funkcióinak alakulása a kapitalizmus korában. Pécs, 1968. MTA DTI Közlemények 6.

Hoffmann I. 2007 = Hoffmann István: Helynevek nyelvi elemzése. Budapest, 2007.

Hoffmann O. 1979 = Hoffmann Ottó: A cigányok földrajzinév-adásának néhány jellegzetessége. MNyTK. 183. 323–328.

Hoppál M. 2008 = Hoppál Mihály Főszerk.: ETHNO–LORE Budapest, 2008.

Káldy-Nagy Gy. 1960 = Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Budapest, 1960.

Márfi A. 2010 = Márfi Attila Szerk.: Utcák, terek, épületek Pécsett. Pécs, 2010.

Pesty F. 1864/65 = Pesty Frigyes: Baranya vármegye helynévtára 1864–1865. A szövegeket közreadja, és a bevezetőt írta Csibi Norbert, Gőzsy Zoltán és Máté Gábor. Pécs, 2019.

Pesti J. 1969 = Pesti János: Földrajzi neveink alsó-, felső-,(~ al-, fel-) helyzetviszonyító elemei. Magyar Nyelvőr 1969. 229–232 – Hozzászólás: Reuter Camillo: Helynévmagyarázatok. Magyar Nyelv 1972/2. 217–222.

Pesti J. 1985 = Pesti János: A közzététel és a szerkesztés tapasztalatai a BMFN I. és II. kötete alapján.  In: Név és névkutatás. Az Inczefi Géza halálának 10. évfordulóján rendezett emlékülés előadásai. Szeged, 1984. Szerk.: Békési Imre. Szeged, 1984.

Pesti J. 1986 = Pesti János: Múltőrző helynevek a Dunántúlon. Háttér (Magazin) Pécs, 1986. 58–62.

Pesti J. 1987 = Pesti János: A ság, ség, seg (~ segg) és a séd a Dél-Dunántúl földrajzi neveiben. Névtani Értesítő 1987/12. 32–53.

Pesti J. 1999 = Pesti János: Baranya megye nyelvjárásai – Hogyan keletkeznek a földrajzi nevek? –Baranya megye helységneveinek rendszere – A helységnevek változásairól – Tájnevek Baranya  megyében – In. Baranya, Hon- és népismereti „ablaknyitogató” CD-rom. Szerk.: Dombiné Borsos Margit. Pécs, 1999. – Ismertetése: Dombiné Borsos Margit – Pesti János: IV. Dial.Szimp. Szombathely, 2002. 90–95.

Pesti J. 2002 = Pesti János: Pécs utcaneveinek vallási vonatkozásairól. Kapocs Ökomenikus Magazin, 2002. április 12–13.

Pesti J. 2002 = Pesti János: Az ördögszántotta hegy. – Baranyai mondák, hiedelmek és történetek. Pécs, 2002.

Pesti J. 2004 = Pesti János: Pécs földrajzi neveinek eredete (A városrésznevekről) Pécs, 2004.

Pesti J. 2010 = Pesti János: Pécs utcái, terei és épületei – névtani szempontból. In. A Márfi Attila által szerkesztett kötetben: 13–35.

Pesti J. 2013 = Pesti János: Pécs utcanevei. 1554–2004. Pécs, 2013.

Pesti J. 2014 = Pesti János: Hosszúhetény nyelvi kincseiből. Hosszúhetény,  2014. Ismertető: Danczi Annamária: Magyar Nyelv, 2015/3. 365), és Demjén Izabella: Névtani Értesítő, 2015. 303–304.

Pesti J. 2017 = Pesti János: A vízfolyások szerepe a honfoglalás idején és a középkorban a szálláshelyek megválasztásában. Kézirat. Pécs, 2017.

Pesti J. 2022 = Pesti János: Összefoglalás a Baranya megyei és a pécsi helynévkutatás  eredményeiről. Kézirat. Pécs, 2022,

Pesti J. 2023 = Pesti János: Helynévismereti kislexikon igényes pécsi és  baranyai diákoknak. Kézirat. Pécs, 2023. Megjelent az MTA Akadémia edu honlapján.

Pesti J. 2024 = Pesti János: „Rozmaringot ültettem cserépbe”. Pesti János válogatott írásaiból. Pécs, 2024.

Pesti J. 2025 = Pesti János: Elenyészett falvak és néptelenné vált, elnéptelenedő helységek (majorok, puszták) a BMFN alapján. Kézirat. Pécs, 2025. Megjelenik a DTE Névtani Archívuma című honlapon.

Pesti J. 2025 = Pesti János: A baranyai helynevek és népmondák, mondaszerű történetek, történeti elbeszélések a BMFN alapján. Kézirat. Pécs, 2025. Megjelenik a DTE Névtani Archívuma című honlapon.

Reuter C. 1974 = Reuter Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárából. Pécs, 1974. (Különnyomat a JPM Évkönyvéből, XIV–XV. [1969–1970]

Rónai B. 1982 = Rónai Béla: A népetimológia fölrajzi neveinkben. Névtani Értesítő 7: 9–18.

Sétáló F. 2019 = Sétáló Ferenc: A Megyeri Külváros első húsz éve. In. Évszázados történetek Pécsről. Szerk.: Wéber Adrienn. Sorozatszerkesztő: Miszler Tamás Pécs, 2019.

Vácziné Takács E. = Vácziné Takács Edit: Ismertető Pesti János: Pécs utcanevei c. könyvéről – Névtani Értesítő, 2014. 233–238.