Szia Apa!

Amikor eljönnek ezek az apa-lánya napok, azok különösen jók. Mert akkor tényleg azt érzem, hogy fontos vagyok a számodra.

Egyik alkalommal sem volt ez másként, amikor fára másztunk. Fantasztikus napom volt akkor. Némi idő elteltével szorosan magamhoz öleltelek, mert azt éreztem, ezt meg kell tennem. Elfogott akkor egy hatalmas szeretethullám.

Tudod, amikor közösen is nevetünk mindig. Akkor aztán nincs megállás. Mert mi ketten jó csapat vagyunk.

Tudod, Apa? Ennek a szónak óriási jelentése van, hogy apa. A védelmet jelenti, a féltést, az erőt és a biztonságot. Hogy mindenek felett áll a Te erőd, hogy egy kicsit hős vagy a szememben. Mert az általad adott szeretet a legfontosabb nekem, ami csak létezik a világon.

S például ma amikor beszélgettünk, akkor hirtelen valami nagyon jóérzés fogott el belülről, valami olyan, ami később könnyekben tört a felszínre. Egyszerre éreztem boldogságot és szeretetet, jóérzést. Azt, hogy ott vagyok, ahol lennem is kell.

Hiszen akárhányszor is fecsegünk mi egymással, olyankor mindig valami jó dolog lesz úrrá a levegőben. És akkor az én könnyeim – mikor ezekre a klassz dolgokra gondolok azt jelentik -, hogy nagyon jó, hogy vagy Te nekem.

Főleg amikor megveszed nekem a 120. kedvenc italomat, de tényleg, már néha a könyökömön jön ki ez a finomság, akkor is veszel nekem.
De főleg azt köszönöm, hogy kedvesen nézel rám és szeretettel.

Jó igaz, olykor egymás agyára megyünk, bevallom. De akkor is tök jó Veled leülni kártyázni és megbeszélni az aznapi eseményeket.
Néha majd kidőlünk a nevetéstől és fogjuk a hasunkat, de ez benne a legszebb.
Amikor pedig kimondom azt Neked, hogy Apa, akkor a szívemet elönti a melegség, és a vágy, hogy megöleljelek.

Mert vagy és kész.

És nem is kell ennél több.

Vagy mikor kiülünk a vén diófa alá beszélgetni vagy piknikezni egyet, és közben nézzük a felhőket, az is csodás pillanat ám.
Kivéve amikor túl sokat beszélsz. Na az, akkor az pont nem jó! Na de mindegy, ez már csak így marad.

De figyelj csak! Mindig legyél olyan, amilyen vagy. Tudod, olyan vicces, aki sokat beszél, aki viccet csinál mindenből, és aki a 120. italt is megveszi. Ezt is csak azért, hogy mosolyt csalj az arcomra.

Ja, azt ne feledjük, hogy olykor bosszant is. De ettől szép az élet.

Na pusszancs!

Pécs, 2026. június 8.

Legyen Ön az első hozzászóló!

Szóljon hozzá!

Az Ön e-mail címe nem kerül nyilvánosságra.


*


This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.