Nem túlzás azt állítani, hogy életünk csupa próbatételből áll. Ezeket a Sors jelöli ki, illetve mi döntünk arról, hogy életünk egy-egy új szakasza előtt milyen próbákat (feladatokat) fogalmazunk meg a magunk számára. Gyermek- és ifjúkorunkban még ösztönösek a terveink. Inkább csak sejtjük, hogy milyen feladatokat kellene elvégeznünk az adott célok elérése érdekében. Például: futóbajnok szeretnék lenni? Akkor komolyabban kell vennem az edzéseket. – Jó lenne gyorsan okosodni? Ehhez több tanulás kívántatik. – Jó lenne elkerülni a házasság buktatóit? Tökéletesen kell igazodnom a megválasztandó Társam életfelfogásához, mentalitásához; és nagy szeretettel naponta kell megújítanom a házastárs iránti vonzalmam kifejeződéseit a tökéletes „összegyalulódás” érdekében.
A napokban gondoltam először arra, hogy kronológiai rend szerint fogom végig gondolni próbatételeim indítékait és eredményeit-kudarcait. Ez az önvizsgálat csak akkor lehet eredményes, ha az igazság feltárására törekszem, és kerülöm a dicsekvésnek még a látszatát is, illetve a megtett utam nehézségeire utalva nem sajnáltatom magam.
Az érdekes és hasznos téma adatainak előzetes, vázlatos adatgyűjtése során azt tapasztaltam, hogy a próbatételeim témája-tartalma – az időben előre haladva – egyre komolyabb lett. Utólag úgy tűnik, hogy céljaimat már elég korán világosan láttam; és azt is tudtam, milyen próbatételeket kell „kiállnom” a jó célok érdekében. Talán igaz ez a feltevésem: határozott cél nélkül soha nem kezdtem dolgozni. Családi örökség, hogy nem lógáztuk a lábunkat. Szüleim egész életükben „szakadásig” hajszolták magukat a mindennapi ténykedéseikben. Példájukat követve talán én is a törekvő emberek közé tartozom. Nagy kérdés: megérte? Ezt én nagyjából megválaszolhatom, de a teljes igazságot csak gyermekeim, unokáim és barátaim tudják majd megfogalmazni. – Az már most látszik, hogy próbatételeimnek ezek a fő témái: egészségem óvása a sportolás segítségével; a tanulmányi munka kritikus fordulópontjai; az emberi kapcsolataim alakulása az „önnevelődésem” folyamatában; ösztönző erők a nyelvészeti kutatásaimban; nehézségeim a politika és a közélet dilemmáinak szenvedélyes elemzésében.
Nos, ha lesz ehhez még erőm, akkor leírom, honnan indultam és hova jutottam a sorozatos próbatételeim teljesítése során. Ez számomra biztosan tanulságos lesz, és azt is remélem, hogy az objektív számvetésemből mások is okulnak majd.
A címben említett gondolat jegyében korábban már születtek feljegyzéseim. Például a Libagyeptől a Magaslatokig című kis elbeszélő versem, a Tanító mestereim voltak a nyelvészeti kutatásaimban című visszaemlékezés, valamint a Visszapillantás – Találkozás egykori önmagammal (Ez mind én voltam egykoron) című három részes életrajzi összefoglalásom. Verám életrajzi regényében (Üzenet) és a pótkötetben (Párbeszédünk) is vannak utalások a próbatételeinkre. – A próbatétel szót Veres Pétertől kölcsönöztem. Egyik érdekes elbeszéléskötetének ez a címe. Az író azt a folyamatot ábrázolta, amelynek áramában a közös nyomorúságot – próbatételek árán – mindinkább felváltja a szociális és kulturális felemelkedés.
Pécsett, 2026. június 12-én.
Szóljon hozzá!