Második utazás (19. rész)
A Békás-szoros
A Keleti-Kárpátok legszebb, leghosszabb szurdokvölgye. A Gyilkos-tó vizét a Békás patak vezeti le, mészkőben kivájt, igen látványos szűk völgyben. A tó felől leereszkedve a Kis-Békás-szoroshoz érünk. Két hatalmas, egymástól 5-6 méterre álló, 50-60 méter magas sziklatömb között – mint kapun át – vezet az út. Innen közel 200 méteres eséssel fut a patak több mint 4 kilométeren át, majd a békási víztárolóba ömlik. A kanyargós szurdokvölgyet két oldalról 200-300 méter magas függőleges sziklafal határolja. A patakmeder mellett a kétsávos országút is alig fér el. Több helyen sziklát kellett robbantani, fél-alagutat kialakítva.
Zordsága alapján három részét külön névvel illették: bejárata két hatalmas sziklafal. Itt van a Pokol kapuja. Legszebb része a Pokol tornáca, ahol a szoros a legszűkebb, és erős kanyarral vezet az út. Szorosan mellette a zúgó patak. Belső része a Pokol torka.
A szorost gyalog kell bejárni. Célszerű a keleti végéig utazni, majd onnan a kb. 4 kilométeres, alig emelkedő úton visszasétálni. Induláskor ihatunk a „fiatalító” Mária-forrás hűs vízéből.
Az alpinisták kedvelt mászófalakat találnak itt. Sajnos nem ritka a szerencsétlenség. Az elhunytakra az út mellett vaskeresztek emlékeztetnek.
A szurdok keletkezése: a víz évmilliók során fentről, a hegység síkjáról beszivárogva mosta ki a mészkövet, alakított ki a sziklafalakban repedéseket, járatokat, barlangokat. A legnagyobb a Hóvirág barlang.
A Békás-szoros a Gyilkos-tóval együtt Nemzeti Park. Növényritkaságai védettek. Láthatunk itt különféle kővirágokat, tiszafát és a legnagyobb „kincset” – a havasi gyopárt.
Marosfő
Szórvány település. A házcsoportok a Gyergyói és a Felcsíki medencéket elválasztó Gréces nyeregben, 900 méter magasban alakultak ki. A fenyvesek, mogyorósok övezte település remek klimatikus üdülőhely. A központtól pár száz méterre forrás fakad. A kiépített kutat kis fülkében Mária szobor díszíti. A Maros forrásának tartja e helyet a környék lakossága.
A folyó igazi forrása azonban a közeli Fekete-Rez (1538 méter) hegység oldalában van, 1350 méteren. E helyről így ír Orbán Balázs: „…e bércztetőtől alig 200 lépésnyire fakad fel bérczes hazánk folyamainak királynéja, a szőke Maros; forrása azonban e tekintélyes folyamnak olyan kicsiny, hogy alig lehet abban poharat meríteni, kifolyása annyira jelentéktelen, hogy egér átugorhatja.”
Szent Anna-tó
Orbán Balázs így emlékezik megpillantására: „…midőn egyszerre váratlanul egy tisztásra érve, előttünk állott a havasoknak ragyogó szeme és mi elragadtatva kiáltók: Oh mily szép! Mily dicső! – ennél nagyobb tó elég van, de szebb fekvésű, szebb környezetű bizonnyal kevés.”
A nagy Csomád hegy (1294 méter) kialudt vulkán kráterében évmilliókkal ezelőtt, 95l méter magasban keletkezett. Délkelet-Európa egyetlen vulkáni krátertava. Majdnem kör alakú. Átmérője 464 méter. Területe 22 hektár. Legmélyebb pontja középen 8 méter. Vize tiszta, nyáron fürdésre alkalmas, kellemes hőmérsékletű. Fenyvesekkel dús erdők övezik. Alig egy óra alatt körülsétálható, csodálatos panorámát nyújtva a szemközti oldalakra, az egykori kráter erdő borította peremeire. Északi oldalán egy tisztáson több száz éves kápolna. Szent Anna tiszteletére évenként két alkalommal tartanak búcsút.
Ismét Orbán Balázst idézem: „Minden évben kettő, az egyik sz. Anna napján, másik Kisasszony napján. Ily búcsúk alkalmával a székely határőrezredek hangászkara és tisztikara is ki szokott volt menni, s a szentmenetek (processio) bevégezte után zene, táncz és nagy mulatság volt. Kik ilyen búcsúkat láttak, azt mondják, hogy az ilyenkor megnépesedett magány tekintete, a nép ezreitől körülözönlött tó környezete igen festői volt, főként estve, midőn ezer meg ezer tűz gyulladt fel, akkor valódi varázstünemény s elragadóan nagyszerű látvány tárult fel a szemlélő előtt.”
A hagyomány szerint az ősmagyarok áldozatokat mutattak be e helyen.
Szóljon hozzá!