Karádi Kázmér írásai

Az éj fekete szárnyán elbukó kísértetek
Zuhannak a pokol mélysége felé.
Röhögve harapnak lelkeket
Odalökve magukat a Mindenség elé.

Szemed barnaságának puha takarójában
Pihen a tekintetem.

Bőröd selymének meleg simogatásában
Pihen az érintésem.