Erdély

A gyimesi csángók vidéke ez. Ők a székelyek külön néprajzi csoportját alkotják. Római katolikus vallásúak, állattenyésztésből, fakitermelésből és megmunkálásából élnek. A hagyomány szerint őseik a katonai szolgálat elől menekültek erre az erdős-hegyes vidékre. Így magyarázzák nevük eredetét: csángó az, aki „elcsángált” (elment) a közösségtől, elbujdosott.

A nagy magyar meseíró, Benedek Elek (1859. szeptember 30. – 1929. augusztus 17.) szülőfaluja. Elek apó így emlékezik 1920-ban megjelent „Édes anyaföldem” című önéletrajzi regényében:
„Kicsiny falu az én falum, legkisebb az egész vidéken, s a legszebb. Szinte félve húzódik meg a Barót patak jobb s bal partján, igen szűk völgyben.”

Íme a kürtöskalács receptje, ahogy Zetelakán készítik: 1 kg liszt, 2 dkg élesztő, 4 evőkanál porcukor, 2 kanál étkezési olaj, l tojás, l citrom reszelt héja kell alapanyagként. A tésztát jól ki kell dolgozni, majd egy órát keleszteni. Ezután nyújtófával (a zetelakaiak ehhez „3 hengeres” eszközt használnak) jó laposra kell simítani.

Székelyudvarhelyen az I. világháborúban elesett székelyek emlékére 2001. március 15-én leplezték le a Főtér sarkában a „Vasszékely” bronzszobrát – az 1919-ben, a román hatóságok által eltávolítottal egyezőt. Talapzata 2 oldalán a világháborúk áldozatainak névsora. A szobor felirata:
Gyopárt a Hargitáról hozzatok,
A székely hősök halhatatlanok.

A székelykapukon sok helyen a szemöldökívre a népköltészet gyöngyszemeinek tekinthető verset faragnak, csak nagy betűket használva melyek gyakran a rovásíráshoz hasonlóak:
Béke a belépőre, /
Áldás a kilépőre

Segesvártól 7-8 kilométerre terül el az a síkság, ahol 1849. július 31-én jelentős csata zajlott és annak során, menekülés közben esett el Petőfi Sándor. Ahol a költőt utoljára látták − Ispánkútnál − a mező szélén, dombhajlatban, emlékmű áll.
A községben, a hősi temetőben, 400 magyar nyugszik turulmadaras emlékoszlop alatt.

Szászföld egyik legszebb gótikus erődtemploma látható itt. A várfalat 5 tornyával Mátyás király építtette. A bejárati kaputorony alatti folyosó ívelt, a védelmet szolgálta: ágyúval nem lehetett a kapun belőni. A Szent Margitról elnevezett templom 1482-ben épült. 74 méter magas, kissé ferde tornya pedig 1551-ben készült el.