A magyar határt Méhkeréknél átlépve Arany János szülővárosa érdemes a megállásra. A költő fia a családi tárgyak adományozásával emlékmúzeumot alapított a XVII. századi vár maradványában, a Csonka toronyban. 1899. augusztus 20-án nyitották meg a múzeumot. Barabás Miklósnak Aranyról készített életnagyságú festménye előtt a költő Petőfivel közös szobra áll – elhalmozva az itt járt magyarok koszorúival.
A székelyek Agyagfalván 1848. október 16-án nemzetgyűlést tartottak, melyen a magyar kormány mellett álltak ki, a románokkal (oláhokkal) békülni szándék mellett. A békülést azonban a románok elutasították. Az ellentét akkor nyilvánult meg igazán, amikor a császári csapatok támadást indítottak a magyar forradalom ellen: a románok jelentős része az osztrák oldalon harcolt.
A Habsburg-ellenes mozgalmak résztvevői Erdélyben találtak menedéket az 1670-es években. A törökök ellenezték, hogy Erdély a Habsburgok ellen támadjon, de a bujdosók támogatását elnézték. A bujdosók élére Thököly Imre állt, aki lassan ellentétbe került a megfontoltan uralkodó Apaffy Mihály fejedelemmel.
A magyar irodalom XIX-XX. századfordulói fővárosa, Nagyvárad látta idén vendégül a Kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok főszerkesztőit. A házigazda Corvin Szemfüles főszerkesztője, Molnár Anikó és szerkesztője, Szőke Edit gazdag programot állított össze a november 27-től december 1-ig tartó szakmai találkozóra.
János Zsigmond halála után az erdélyi országgyűlés somlyai Báthory István humanista műveltségű földbirtokost választotta meg vajdának és a székelyek ispánjának. Báthory adót fizetett a törököknek, ugyanakkor hűségnyilatkozatban ígéretet tett a magyar királynak Erdély átadására.
A havasalföldi oláh-románok a törököket 1420-ban átengedték. A szászok és a székelyek területük védelmekor vereséget szenvedtek a törököktől, akik Brassót és környékét elpusztították.
Zsigmond király (1387-1437) több csatát is vívott a törökökkel, de legyőzni őket végleg nem tudta, mert az oláh-románok a törököket segítették. A hosszantartó háborúskodás miatt megrendült az állami és a társadalmi rend, a jobbágyság nagyon elszegényedett.
A mai Erdély az ókortól a népek vándorlásának, sokszor harcának színtere. A terület meghódítása jelentős volt minden népnek, hiszen értékes ásványi kincseket rejteget a föld: aranyat, rezet, vasércet lehet bányászni és sok helyen a felszínen található a fontos élelmezési cikk, a só.
E tájról a legrégibb feljegyzés Kr. e. az V. századból maradt ránk: a Maris (Maros) mentén aranyat gyűjtő agatirszok éltek.
Annak idején „István, a királyt” titokban csempészték át a határon magyarországi ismerőseim, nem kis kockázatot vállalva. Téli időben jó nagy, vattás kabát hátába rejtették el antibébi-tabletták, tiltott könyvek, folyóiratok társaságában. A már „bejáratott” román vámos az utazótáska kinyitásakor az előre odakészített nyugati cigire, magyar kártyára, rádió-tv programra csapott le.
Veress Zoltán neve szűkhazámban, Erdélyben fogalom. Verses meséin felnőtt gyermekek hada ma már felnőttként próbálja becsempészni saját gyerekei könyvtárába Harry Potter kalandjai mellé Kelemen és Tóbiás vagy Irgum-Burgum Benedek történetét. Lehet, hogy ósdinak, idejétmúltjának, nyelvezetében nem túl modernnek fogják találni azokat a Walt Disney filmeken felnőtt generációk képviselői, de abban bízom, hogy a tiszta magyarsággal megírt művek túl fogják élni tengeren túli sorstársaikat.
Az ötvenötödik évében járó, kolozsvári szerkesztésű Művelődés című folyóiratot mutatta be Pécsett a Határon Túli Magyarok XI. Fesztiválja egyik rendezvényeként Szabó Zsolt főszerkesztő. Az addig Bukarestben szerkesztett folyóirat 1991-ben került Kolozsvárra, ekkor lett a főszerkesztője Szabó Zsolt, aki korábban a Kriterion Könyvkiadó szerkesztője volt.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2024 | WordPress Theme by MH Themes
