Ősállat módjára
A megkésettség szűk állapotában
a sorssá érés nehéz percein
a megalázottság sűrű porában
a kék árnyak csendjében
Kapui Ágota írásai
A boldog herceg
Arcod marad a változó időben
az állandóság hűvös szobraként
a napok néznek hosszan elmenőben
és homlokodra tapasztják a fényt
Tűnődések
Az álmaidhoz épp csak alig érek
mert rám szisszen e kétarcú világ
a vallomásra nem visz rá a lélek
bár bólogatva biztatnak a fák
Küszöbön
…egy angyal áll az öröklét előtt
hátha még visszatérhet
e porhüvelynek résnyi ablakán
ez a kalandor lélek
Jelenlét
Ne adj hitelt az örök kétkedőnek
mert kérdésével tévútra vezet
ne adj időt az örök elmenőnek
mert itt marad mindvégig teveled
Kelet-közép
Szívünkre árnyékot vetett a félelem
míg a hatalom rettegni tanított
mint gyermeket, kit megvert a család