Apokaliptikus szürrealizmus
„Ne hisztizz!
Vedd tudomásul, hogy egyedül vagy!
Ne kívánd, hogy bárki is folyton veled legyen!
Nem akarhatod, hogy „mindenki” veled foglalkozzon!
Nárcisztikus vagy!
Kiss Tamás írásai
Szemek és mások…
„Látószerv, előretolt agyvelő…” – Anatómiai-élettani tény
Ugye mi mind látunk? Vagy csak nézünk?
Banálissá vált különbségtétel?
Nézni – látni – meglátni – belátni
Fákról és másról…
Kiszúrják a füstös szürke eget
Az ágak
Égig érnek
Pedig nem
Szunnyadó tetszhalott keretez
Kilátástalanságot
Nehéz belátni
„Light My Fire” – Gyújts tüzet bennem!
Rocker lettem általad
Százszorszépekkel festett arcodba haraptam
Rétek szűz virágai közt vadul csatangoltam
Lobogó hajtincseinkből szerelmünk örök hálóját fonva
Rogytunk földre emelkedtünk magasba
Egymásra hajigált szavak
Mint tűzre dobált fadarabok
Elégnek elmennek az idővel a semmibe
Feledés mindennek a vége
De a frázisok lassabban égnek
Ki tudja miért?
„L a m e r”
La mer
téged bámul az ég
nem tudja miért vagy oly kék
s oly rapszodikusan szép
La mer
hullámfodraidban
Semmi sem történt…
A korhadt csupasz ágak meghasadnak
Fagyott hó gyilkolná őket
De már rég nem élnek
Szűzhóra durranva hullanak
Miközben csak vagdalkoznak a széllel a hópelyhek
Egyre mélyülve incselkedik a csend
Svejk megmondja…
„Európai értékek” – „Egy ideje megint sokat papolnak erről, de mindig megnyugszik a dolog, mert az unalom miatt csődbe megy, mint az a kocsmáros, aki vizezi a sört. Nekem az értékekről a szép nagy templomok jutnak először eszembe.
Svejk megmondja…
Érdekes, hogy Hasek örökérvényű könyve és annak hőse, SVEJK, néha kéretlenül is le tud zúdulni a polcról, és reflektor-gyanánt világítja be a böszmeségbe zuhant dekadens világ sötét bugyrait… Mit is mond, mondana az időtlenségben bölcselkedő Svejk ezekről az érdekes poszt-fogalmakról?
Ég és kereszt
Tudsz majd Te is, mint oly sokan
Boldognak álcázva Magadat, élni tovább
Sok kincsért, aranyért, feledve csókjaimat.
Hazugok közé állni, mint napsütésbe csapó villám