Az első történet: Segíthetek?
Szereplői: Idős úr és a Segítő ember. Helyszín: Pécsett a Petőfi utcai és a József Attila utcai útkereszteződés. – Időpont: 2014. augusztus 18.
A második történet: Az esernyő védelmében
Helyszín: a Petőfi utcai és a József Attila utcai lámpás útkereszteződés. Szereplők: az Idős úr és a kedves Egyetemista hölgy. – Időpont: 2014. augusztus 15.
A szülők általában nagy gonddal figyelik, hogy gyermekük testi-lelki fejlődése miként alakul. Örülnek annak, ha a gyermek zavartalanul jut el a gügyögéstől az első szavas, majd kétszavas mondatokig, és kétévesen már a mondatok kapcsolódásait is megérti.
Sokan gondolják úgy – tévesen –, hogy Baranya megyének már nincsenek nyelvjárásai. Kétségtelen, hogy a köznyelvi kiejtés hatására és a nyelvfejlődés eredményeként szürkülnek, visszaszorulnak nyelvjárásaink.
A mindennapi beszédben gyakori, hogy sok olyan szót hallunk, amelynek újszerű jelentése eltér az általunk ismert szó alapjelentésétől. Szerencsés esetben a szó mondatkörnyezete és „szófejtő” készségünk alapján – némi hezitálás után – megértjük a számunkra furcsa szóalak jelentését.
A baranyai Hegyhát a népmesék szülőföldje. Ezen a vidéken éltek-boldogultak Banó István könyvének népmesei szereplői; és innen indult hatvan évvel ezelőtt sok-sok reménnyel-hittel – bugyrában a hamuba sült pogácsákkal – Havasi Janika, szülei büszkesége, hogy világjáró útja végén megérkezzen a Boldogság-szigetére, a királyi Aranypalotába.
A viszonylagosság nem csupán a természeti jelenségekre, összefüggésekre érvényes, hanem élethelyzeteinkre is. Ezt igazolja az alábbi kis történet.
Figyelem a reagáló képességemet. Főleg arra lenne szükségem, hogy időben felismerjem a munkavégzéshez szükséges erőm határait. Ugyanis a lelkesedésemmel talán elégedett lehetek. Sőt a fene nagy igyekezetemben hajlamos vagyok erőn felül álló munkákat is eltervezni, vállalni. Aztán munka közben kiderül, hogy meggondolatlan voltam.
A versértelmezés szellemi erőfeszítést kíván még az egyszerűnek vélt versek megértésében is. Török Gábor szerint „Alkotó és befogadó közös ihletének ereje munkál az értő olvasóban.
A magyar nyelvjárástudomány (dialektológia) történetében látványos alkotások közé tartoznak a tájszógyűjtemények.
Mivel a beszélgetés képessége kapcsolatban van a beszédkészséggel általában, illetve megalapozója a családban történő beszédnevelés, hasznosnak látszik, hogy röviden, az említés szintjén erről is írjak. Közismert, hogy a „beszédes családokban” zavartalanabbul alakul a gyermekek kommunikációs készsége.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
