A mai generációk – szerencsére – már csak egy-egy fennmaradt dokumentumfilmből ismerhetik meg, hogy nézett ki egy „magyar gulág”. Vass Vilmos több fokozatát is megjárta ennek a földi pokolnak. A márianosztrai börtön után a különböző rabbányákban eltöltött évek következtek. Hiteles önvallomásából pontos leírást kapunk az itteni embertelen állapotokról.
Bevallom őszintén, Vass Vilmos pályafutása ugyancsak felkeltette érdeklődésemet. Annál is inkább, mivel megítélésem szerint, annyi év eltelte után is még sok az ismeretlen részlet Pécs 1956-os történetével kapcsolatban. Másrészt, egykori Nagy Lajos gimnáziumi tanulóként külön is fontosnak tartottam volna minél többet megtudni egykori, több generációval előttem végzett iskolatársam érdekes történetéről.
Az 1980-as években a Xavér-templom és környéke építészeti rekonstrukciója során felmerült a templom lebontásának gondolata is. Szerencsére a város közvéleménye a kétszáz éves templom pártjára állt. A templom környéke modernizálódott, a Xavér templom továbbra is fontos értéke maradt a város idegenforgalmának.
„Még 1739-ből ered a Makár-utca közepe táján szabadon álló Xaveri Szent Ferenc-kápolna. A jezsuiták építették egy már 1699 körül itt állott kápolna helyébe. A tornyos, helyes arányú épület a rokokostil jeleit tünteti fel. A régi berendezés tárgyai közül figyelemreméltó a rokokó faragványos szószék. A többi berendezés Walter Antal kanonok bőkezűségének köszöni létét. A majolika oltár, szentélyrács és két szent szobor a Zsolnay-gyár művei.”
2012. év őszének egyik borongós szombat délelőttjén kis művészetkedvelő pécsi társasággal, Komlós Attila úrnak, a Hetedhéthatár c. internetes folyóirat szerkesztőjének szakszerű idegenvezetésével végigjártuk azokat a templomokat, amelyekben megcsodálhattuk Gebauer Ernő, egykori pécsi festőművész egy-egy gyönyörű, szakrális témájú freskóját. Sétánk első állomása a pécsi Xavéri Szent Ferenc templom volt, amelynek főoltár freskóját Gebauer Ernő festette 1908-ban.
Mint is írhatnék epilógusként? Évek óta őrzök egy 1992. évi újságcikket, amelyet Hársfai István az „Új Dunántúli Napló” kiváló publicistája írt Korpolay Gyula nekrológjaként: „Most egy vaskos boríték fekszik előttem, benne huszonhárom levél, melyet csaknem egy évtized alatt írt hozzám, különféle cikkeimre reagálva: bírálva azokat, vagy egyetértve a mondottakkal, nem ritkán igen hasznos új ismeretekkel egészítve ki azokat.
„1947. év tavaszán tudtam hazajutni. Igazolásomat mind polgári, mind katonai vonalon kértem. Mindkét esetben „feddéssel” igazoltak. A feddést a 4022/1949. Korm rendelet hatálytalanította.” (Korpolay Gyula: Önéletrajz 1958. április 30.)
Korpolay Gyula bácsiék 1945. tavaszán még bíztak benne, hogy nyugatra menekülésükkel meg tudják úszni a történelemnek ezt a súlyos, megpróbáltatásokkal túltelített időszakát. Lám csak túléltük – igaz súlyos területvesztések árán – az I. Világháborút is. Igaz volt Trianon, Tanácsköztársaság és súlyos gazdasági válság, de alapjában véve a társadalmi-gazdasági struktúrák nem változtak.
A bécsi döntések révén, 1938-ban és 1940-ben Magyarország a trianoni békeszerződés értelmében elvesztett területeinek egyes részeit visszakapta Csehszlovákiától, illetve Romániától. Ennek nyomán 1940. szeptember 18-án a magyar honvédek bevonultak Észak-Erdélybe. Életem során nagyon sok idős pécsivel volt alkalmam beszélgetni erről az „ország gyarapításról.” Afféle vidám piknik jellege volt az egésznek. Lelkesen ünneplő tömeg, virágeső, széplányok. Románok részéről komolyabb ellenállás nem volt. Hát ilyen a háború? – gondolták nagyon sokan. Pedig itt lett volna az ideje elgondolkozni, milyen gyenge a magyar honvédség hadifelszerelése és milyen nagy a felkészületlenség, szervezetlenség…
A zavaros magyar belpolitikai helyzetben ugyancsak kétséges volt a hadsereg egzisztenciális státusza. Vajon ki jut hatalomra, kinek a nevére kell újra felesküdni.
A Tanácsköztársaság bukása idején, 1919 augusztusának elején, az olasz-front egykori főparancsnoka, József főherceg vette át a kormányzást, ám hamarosan le kellett mondania a tisztségről, mert az antant-hatalmak nem nézték jó szemmel a Habsburg-család bármely tagjának politikai szereplését.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
